Vajon miért van szükség 350 ezer forintos csúcsmobilokra a magyar közigazgatás és az életpályaprogram fejlesztéséhez? Miként segíti a magyarországi közszolgálat-fejlesztést az olasz állam modern kori kihívásait taglaló kutatás és a köré szervezett konferencia, bőséges ebéddel? Mitől viszi előrébb a magyar államigazgatást az athéni közvetlen demokrácia gyakorlatának és néhány kulcsfogalmának értelmezése? Merthogy ezekre is költeni akart az Európai Unió pénzéből a magyar kormánytisztviselő-képzés csúcsintézménye, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), nem is keveset.
Még 2016-ban írtak ki két projektet:
- A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése, valamint
- A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
címmel. Ezeket egészében uniós programokból finanszírozták, bő 19 milliárd forintot szánt erre a Miniszterelnökség, a pénzt pedig dedikáltan az NKE használhatta fel. Az Európai Bizottság munkatársai azonban szagot fogtak, 2017 elején gyanús lett nekik, hogy durva túlárazásokat rejthet a két, a közszolgálati egyetem köré szervezett projekt. Ezekről a furcsaságokról lapunk cikksorozatban számolt be, ami miatt az NKE helyreigazítási pert indított, de veszített.
Hosszú huzavona kezdődött, és a 2018-as választásig nem is derült ki, hogy mi lett az Európai Bizottsággal való torzsalkodás eredménye. Az év őszén a Miniszterelnökség mindent rendben talált, a most lapunk birtokába került ellenőri végső jelentés viszont hosszan sorolja azokat a problémákat, indokolatlan költéseket, amikre a bizottsági munkatársak bukkantak. A dokumentum nem korlátozódik az NKE említett két projektjére, hanem a közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztés operatív program hét elemét öleli fel, a megállapítások, a kifogások zöme mégis az egyetem programjaival kapcsolatban jött elő. A bizottság és a magyar kormányzat közötti egyeztetések kiindulópontját ez a 2019-es dátumozású dokumentum képezi (a bizottság most adta ki Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőnek, a magyar kormány, hiába kértük, nem osztotta meg lapunkkal a problémákat részletesen felsoroló iratot), a tárgyalások pedig csak az idén zárultak le. A vége jókora pénzügyi korrekció, támogatáscsökkentés lett.
A magyar költségvetés helyett az EU-t fejték volna meg
A jelentés alapján több ponton
Az NKE közel 12 milliárd forintot szeretett volna költeni a két projektben részt vevőkre, ennyire lőtték be a személyi jellegű költségeket, és ezt a Miniszterelnökség el is fogadta. A leadott tervekből és a dolgozók átlagos havi költségéből kiindulva „az NKE teljes személyzete (2015-ben 759 fő) kizárólag a projekt előkészítésén és végrehajtásán több mint négy évig dolgozna” – jelzi a lehetetlen helyzetet a dokumentum. (Az egyik projekt 2018 végéig, a másik 2020 közepéig tartott a megkötött szerződések alapján.) A bizottság ellenőrei mindezek alapján úgy vélték, hogy a személyi jellegű költségek túlzottak, nem állnak arányban a projektek tevékenységeivel és céljaival.
Nem világos, hogy az NKE e két projektre beosztott személyzete hogyan tudja az e projekttel nem összefüggő, rendes tevékenységeit végezni, feltételezve, hogy ezen alkalmazottaknak az egyetem általános tevékenységeivel kapcsolatosan voltak más feladataik is
– írták.
A hihetetlenül nagyra belőtt létszám miatt a jelentés szerint „nagyon jelentős a kockázata annak, hogy az (NKE – a szerk.) általános egyetemi tevékenységeivel kapcsolatos, a projektek keretében nem elszámolható személyi jellegű költségekkel is megterhelték e projektek kiadásait.” Magyarán: a bőséges EU-s pénzt vélhetően arra is megpróbálta felhasználni a közszolgálati egyetem, hogy a dolgozói a projekt ideje alatt a projektekkel kapcsolatban nem levő egyetemi munkájukért nagyobb javadalmazást kapjanak. Vagyis a magyar költségvetés helyett az EU-t fejte volna meg az egyetem.
Vastagon fogott a ceruza a képzési anyagoknál is:
- E-book és e-learning tanórákat akartak elszámoltatni, olyan sokat, „hogy minden egyes tanórára átlagosan 2,25 óra tananyagot terveztek, azaz a költségvetést 125 százalékkal túltervezték”.
- Ezeken kívül írásbeli tananyagot is gyártatott az egyetem a projekt résztvevőivel, javarészt ottani tanárokkal. „Minden egyes tanórához 1,2 ív (kb. 24 oldal) tananyag kidolgozását tervezik. Figyelembe véve, hogy a képzések többsége jelentős e-learning komponenst is magában foglal (vagy teljes egészében abból áll), ez túlzottnak tűnik. Meg kell jegyezni, hogy az írásbeli tananyag mennyiségét hozzá kell adni a fent leírt e-learning komponensekhez (2,25 óra e-learning anyag + 24 oldalszöveg egy tanórához).”
A projekt-előkészítésnél is bepróbálkozott az egyetem a feladathoz nem kapcsolódó költségek elszámolásával. Javarészt az intézmény személyzete vett részt benne a rendes feladatai mellett, 15 hónapon át tartott, és 1 milliárd forintot akartak behúzni erre, főképp a projekt tervezésével foglalkozó megbeszéléseken való részvételből és a projektjavaslat előkészítéséből állt. A sok megbeszélés végén két megvalósíthatósági tanulmány (egyenként 148 oldal) készült, amelyeket felhasználtak a külön e „kiemelt projektek” céljából meghirdetett pályázati felhívások előkészítésében és a támogatási szerződésekben is. A megvalósíthatósági tanulmányok körülbelül 30 százaléka az előzményként szereplő projekteket, az informatikai fejlesztéseket és a kommunikációs tevékenységeket tárgyalja, ami megegyezik vagy majdnem azonos a két dokumentumban.
Az NKE arról tájékoztatta az ellenőröket, hogy az egyik projektnél 375 alkalmazott járult hozzá összesen 1560 hónapnyi munkaidőben az előkészítéshez, míg a másik projekt esetében ezek az adatok: 489 alkalmazott és 1126 hónap. Az előkészítő tevékenységek 2686 hónap munkát tettek szükségessé az NKE szerint, a személyzet egy része pedig mindkét projekt előkészítésében részt vett. Csak a kommunikációs tevékenység előkészítésére a két projektnél 11, illetve 13 hónapot terveztek elszámolni.
A megvalósíthatósági tanulmányok kommunikációról szóló részei a két projekt esetében 14 nagyon hasonló tartalmú, nagyrészt az uniós alapok kommunikációs iránymutatásaiból kimásolt, általános kommunikációs tevékenységeket leíró oldalból állnak. Az az állítás, hogy ez az előkészítés két évi (24 hónapi) munkát igényelt, nem tűnik indokoltnak.
Itt is megemlíti a dokumentum, hogy nem lehet, hogy annyi NKE-s dolgozó és olyan sokáig végezte volna az előkészítést, mint amennyit az egyetem állított, hiszen nekik még a projekttel össze nem függő rendes munkájukat is el kellett végezniük.
Ez messziről bűzlött, bárki láthatta volna, a magyar hatóságokat ez mégsem érdekelte. Oda is szúrt a bizottság a Miniszterelnökségnek. „Az irányító hatóság ellenőrzési tevékenységei a számítások, illetményelszámolások, munkaszerződések és a pénzügyi küszöbértékeknek való megfelelés ellenőrzésére korlátozódtak. Nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a projekt előkészítéséhez való tényleges hozzájárulás akár az egyének szintjén, akár a teljes alkalmazotti létszám szintjén ellenőrzésre került volna.”
Mindezek miatt az előkészítő tevékenységekkel összefüggő személyi jellegű költségek összegei nem reálisak és nem indokoltak, az előkészítési költségek jelentősen túlzóak, állapították meg a bizottsági ellenőrök.
Okostelefonok, légkondi, kutatóműhelyek tömkelege
A két projektnél a személyi kiadások mögött a másik nagy tétel az informatikai szolgáltatások és termékek beszerzése volt. Négymilliárd forintnál is többet szerettek volna erre költeni az uniós pénzből. Kifizettettek volna az EU-val a projektekhez nem szükséges, vagy a projekt keretei között el nem számolható (vagy csak részben elszámolható) árukat, szolgáltatásokat is.
Azt írja az uniós anyag, hogy „a megvásárolt felszerelés jelentős részét nemcsak a projekt célkitűzéseihez használják, hanem az általános tevékenységeihez is. Például léteznek olyan támogató szolgáltatások, amelyeket az egyetemen bárki használhat, nem kizárólag a projektben részt vevők. Úgy tűnik, hogy az IT felszerelés nagy részét az (NKE – a szerk.) informatikai infrastruktúrájának modernizálására és korszerűsítésére szánják, különösen az újonnan létrehozott kampuszon.” Példaként említi az anyag, hogy wifi-hálózatot építettek ki az NKE egyik kampuszán, és hogy a beszerzett asztali számítógépek többségét az egyetem rendes tevékenységet is végző személyzete fogja használni.
A két NKE-s projekt dedikált célja az volt, hogy képzéssel és a kapcsolódó kutatási tevékenységekkel támogassa a közigazgatásban dolgozók kompetenciafejlesztését. Ehhez azonban vajmi kevés köze van a piacon a vásárlás időpontjában gyakorlatilag a legdrágább, csúcsminőségű mobiltelefonoknak – márpedig legalább húsz iPhone 7 vagy 7+ készüléket szeretett volna venni az egyetem, akkori árfolyamon durván 350 ezer forintos darabonkénti áron. De venni kívántak 600 IP-telefont is, pedig arra sem lett volna szükség a projekthez, állapították meg az ellenőrök. Sőt a légkondicionálást és a kábelezést is EU-pénzből finanszírozták volna, holott arra a szabályok szerint nem lehetett volna költeni uniós forrásból.
Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, a dokumentum 23 pontban sorolja az egyáltalán nem, vagy csak részlegesen elszámolható IT-s kiadási tételeket.
Kutatásokra lehetett pénzt nyerni – de nem akármilyen kutatásokat kívánt finanszírozni az EU, hanem csak olyanokat, amelyek a két projekt céljaival összhangban vannak, tehát segítenek fejleszteni a magyar közszolgáltatásokat. Eredetileg úgy volt, hogy 11 kutatás lesz, aztán megszaporodtak, a végére 164 kutatási tevékenység került be az elszámolandók listájára. A bizottság ellenőrei úgy vélték, hogy a kutatási javaslatok több mint 85 százaléka (164-ből 142) nem támogatható az operatív program alapján.
A kutatási témák többsége elméleti, a magyar közigazgatás vagy közszolgáltatások gyakorlati vagy potenciális javításához sem közvetve, sem közvetlenül nem kapcsolódik.
Szemléltetésképpen felsoroltak oda nem passzoló kutatási témát, amit a magyar fél ki szeretett volna fizettetni az EU-val:
- Afrika a globalizált világban — lehetőségek és kihívások
- Az államiság kérdései a Közel-Keleten
- A radikális iszlamizmus hatása a kelet-afrikai államok stabilitására
- Az olasz állam modern kori kihívásai (ez a Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság volt elnöke által vezetett kutatóműhely témája volt, Paczolayt az AB-elnökség után az Orbán-kormány hazánk római nagykövetének nevezte ki, majd utána a kormány javaslatára az Emberi Jogok Európai Bíróságának tagja lett)
- Demokrácia, állam, politika: az athéni közvetlen demokrácia gyakorlatának és néhány kulcsfogalmának értelmezése a kortárs demokráciák válságának tükrében.
A kutatási témákhoz nemcsak kutatási anyagok tartoznak, hanem workshopok, konferenciák, ott cateringszolgáltatások, külföldi utazások. Közülük többet lehúzattak a listáról az ellenőrök, mondván, azok költsége nem elszámolható.
A kormányhivatalok dolgozóinak a megyei kormányhivatalok épületeiben tartottak képzést, az NKE mégis bérleti díjat fizetett. Vagyis kormányhivatalok felé csatornáztak uniós pénzt (az ellenőrzés időpontjáig 139 millió forint, az irányító hatóság által már jóváhagyott bérleti díjról szól a dokumentum). Ez teljesen indokolatlan volt, ezért nem elszámoltatható a jelentés szerint.
Milliárdos nagyságrendű pénzügyi korrekció
A dokumentumban az uniós ellenőrök a feltárt problémák miatt különböző mértékű támogatásmegvonásra tettek javaslatot. Volt, ahol azt várták el, hogy a teljes igényelt, de el nem számolható, a projekttel összefüggésben nem levő költséggel csökkentse az Irányító Hatóság az NKE támogatási összegét, volt, ahol 25, máshol 10 százalékos pénzügyi korrekciót láttak szükségesnek.
A Miniszterelnökség nem árulta el, hogy a – megfogalmazása szerint partnerség jegyében lezajlott, idén januárban véget ért – egyeztetések után mekkora is volt az átalánykorrekció, helyette azt hangsúlyozta, hogy forrásvesztés összességében nem történt, mert 110 százalékra tervezték ezt a pályázati keretet is, és ebből vonták le az el nem számolható tételeket.
A végső cech forintban mérve mégis milliárdos nagyságrendű lehetett. Az egyetem ugyanis azt válaszolta a 24.hu érdeklődésére, hogy „a korrekciós döntés végrehajtásaként az NKE által 2019-ben befejezett KÖFOP projekt eredeti költségvetését az irányító hatóság 15 százalékkal csökkentette, az ennek megfelelő összeget tehát az NKE már nem használhatta fel és nem is használta fel a projektidőszakban.” Abból kiindulva, hogy a két projekt keretösszege meghaladta a 19 milliárd forintot,
Próbáltuk megszólaltatni azt a Patyi Andrást, aki a projektek előkészítésének idején és a végrehajtás zömében, 2018 augusztus végéig a közszolgálati egyetem rektora volt, utána tanszékvezető egyetemi tanára maradt, és a projektek vezetésében is részt vett, de idén tavasztól a Kúria elnökhelyettesi posztját betöltő Patyi többszöri megkeresésünk után sem válaszolt. A Kúria sajtóosztálya azzal hárította el a válaszadást, hogy a kérdéseink nem kapcsolódnak Patyi mostani munkájához.
