Csanádi Márton / 24.hu
Gazdaság

A magyarok fele fél jelenteni a korrupciót, kétharmad súlyos problémának tartja

Továbbra is a magyarok túlnyomó többsége, mintegy 69 százaléka tartja „elég nagy” vagy „nagyon nagy” problémának a kormányzati korrupciót – derül ki a Transparency International Globális Korrupciós Barométer (GCB) 2020-ban felvett legfrissebb adataiból. Ez az arány magasabb az európai uniós átlagnál (62 %), ugyanakkor az adatok alapján szintén szembeötlő, hogy a nyugati magországok lakói lényegesen kevésbé érzékelik súlyos problémának a korrupciót, míg a déli és keleti tagországokban ez az arány akár lényegesen magasabb is lehet az átlagnál.

A felmérés számos eredménye arra utal, hogy miközben a magyarok tisztában vannak a korrupciós helyzet súlyosságával, sokan tartanak a korrupció jelentésének lehetséges következményeitől, miközben az Európai Unió intézményeiben jobban bíznak, mint a magyar kormányban.

Korruptnak tartott politikusok

A felmérés szerint a magyarok 40 százaléka gondolja úgy, hogy az elmúlt egy évben nőtt Magyarországon a korrupció szintje, míg mindössze 15 százalékuk vélekedett úgy, hogy csökkent. A kormány járványkezelése a válaszadók 45 százaléka szerint volt átlátható, 39 százalék szerint pedig nem, ami a társadalom erős megosztottságára utal.

  • A magyarok leginkább a parlamenti képviselőkről gondolják úgy, hogy érintettek lehetnek korrupciós cselekményekben, de
  • a “miniszterelnök és irodájának tisztviselői” sem sokkal maradnak el ettől az értékeléstől.

A Globális Korrupciós Barométer adataiból az is kiderül: a magyarok abszolút többsége (53%) szerint a kormány „rosszul” vagy „nagyon rosszul” kezeli a korrupció elleni fellépés feladatát (vagyis megtűri, netán ösztönzi is a korrupciót), míg mindössze a válaszadók bő egyharmada (34%) véli úgy, hogy a kormány „jól” vagy „nagyon jól” kezeli ezt a problémát. A magyarok 54 százaléka szerint Magyarországon a kormányt nem a közjó vezérli, hanem néhány jelentősebb szereplő magánérdeke, ami – számos más európai országhoz hasonlóan – nagyon magas arány.

Nehéz lesz visszaszorítani a hálapénzt

Az adatok tanúsága szerint a hálapénzfizetés továbbra is elterjedt hazánkban. A lekérdezést megelőző évben az állami egészségüggyel kapcsolatba került válaszadók 18 százaléka vallotta be, hogy fizetett hálapénzt; a kenőpénz-fizetési formák közül ez a legmagasabb arány. Az átlagos „vesztegetési ráta” csak Bulgáriában és Romániában magasabb, mint Magyarországon, míg a litván eredmény megegyezik hazánkéval.

Ez az eredmény azt vetíti előre, hogy habár a hálapénzfizetés kriminalizálása nyilvánvalóan csökkenteni fogja a hétköznapi korrupció ezen típusának előfordulását, annak teljes megszűnése társadalmi beágyazottsága miatt egészen rövid távon nem várható.

Szintén sokan használják személyes kapcsolataikat az ügyintézés megkönnyítésére: a válaszadók 43 százaléka vallotta be, hogy élt a személyes kapcsolatok által biztosított előnyökkel bizonyos közszolgáltatások igénybevételekor vagy hatósági ügyintézés során – ez a negyedik legmagasabb arány az Európai Unióban.

A magyarok fele fél jelenteni a korrupciót

Az eredmények közül érdemes kiemelni, hogy szintén rendkívül magas, 48 százalékos azoknak az aránya, akik szerint az állampolgároknak félniük kell a következményektől, amennyiben korrupciós eseteket jelentenek. Utóbbi eredmény – a politikai megosztottság és a közhatalom megfélemlítési kísérleteinek hatása mellett – arra utal, hogy a hatályos bejelentővédelmi szabályozás nem képes kellőképpen garantálni a bejelentők biztonságát, ezért további lépésekre van szükség a bejelentővédelem erősítésére.

A Globális Korrupciós Barométer friss adatai azt szemléltetik, hogy a magyarok rendkívül megosztottak az állami korrupció érzékelését illetően. A megosztottság, a bizalmatlanság, az apátia és a korrupció ördögi köre alakult ki, amiből csak átláthatóbb és befogadóbb, a hatalmi és magánérdekek helyett a közjót szolgáló intézményekkel lehet kitörni

– fogalmazott a friss felmérés kapcsán a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója Martin József Péter.

A felmérés adatairól szóló részletes elemzés itt olvasható.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.