A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) adatai szerint 2020 második negyedévében felére esett a fizetési meghagyások száma a korábbi évekkel összehasonlítva, aminek több oka van. Az egyik, hogy bár koronavírus-járvány első hullámának idején is lehetett fizetési meghagyásos eljárást indítani, de nagyjából egy hónapig nem teltek a határidők. Emellett a nagy követeléskezelő cégeknek át kellett állniuk az otthoni munkavégzésre, valamint a járvány első hónapjaiban türelmi időt adtak, és kivártak a követelések érvényesítésével. Hosszabb távon azonban érvényesítették az igényeiket, ennek eredménye, hogy a harmadik és a negyedik negyedévben már újra olyan nagyságrendben kezdeményeztek fizetési meghagyásos eljárást, mint az elmúlt években.
Tavaly kismértékben nőtt az ellentmondások száma: míg 2019-ben csak a fizetési meghagyások öt százalékát támadták meg a kötelezettek, tavaly már hat százalékát. Ezekben az esetekben a bíróságon folytatódhat az eljárás.
Nem hozott jelentős változást a tavalyi év abban, hogy a fizetési meghagyásos eljárásokat túlnyomó részt cégek, szervezetek indították. A 2020-ban indított 428 369 fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem túlnyomó többségét a követeléskezelők, közszolgáltatást végző társaságok – tömegközlekedési és közműcégek, valamint mobilszolgáltatók – kezdeményezték. A behajtani kívánt tartozások összege tavaly túlnyomórészt tízezer és hárommillió forint között mozgott, ez sem változott az elmúlt évekhez képest.
Át kell venni, reagálni kell
A MOKK javasolja, hogy ha valaki fizetési meghagyást kap, mindenképpen vegye át, hogy a kézhezvételtől számítva tizenöt napon belül reagálhasson a tartalmára. Ha nem veszi át, akkor a kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, így ebben az esetben is jogerőre tud emelkedni. Aki vitatja a pénzkövetelés jogosságát vagy a tartozás összegét, az mondjon ellent. De arra is lehet megoldás, ha valóban tartozik, csak nem tud fizetni, mert nincs pénze.
- Aki átmenetileg nem tud fizetni, az kérelmezheti a részletfizetést, illetve fizetésre halasztást, azaz halasztott fizetést, későbbi teljesítés engedélyezését is kérheti.
Ehhez nyilatkozni kell a kötelezett vagyoni helyzetéről, hogy lássa a közjegyző: a kötelezett részleteiben meg tudja fizetni a tőle követelt összeget vagy néhány hónap haladék után képes lesz rá – tette hozzá a MOKK elnöke, Tóth Ádám.
Erre azonban kizárólag az ellentmondásra nyitva álló határidőben, azaz a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül van lehetőség az ellentmondással egyező módon, azaz szóban bármely közjegyzőnél vagy levélben az eljáró közjegyzőnél, illetve elektronikus iratbeadásra kötelezett személyek esetében a MOKK rendszerén keresztül, elektronikusan.
Tavaly több mint négyezerhétszáz esetben kérelmeztek részletfizetést vagy fizetésre halasztást, azonban az esetek felében formai okokból ezt vissza kellett utasítani. Elsősorban azért, mert a határidőn túl nyújtották be a kérelmet, vagy nem reagáltak határidőben a közjegyző hiánypótlási felhívására. A szabályos kérelmek több mint kétharmadánál ugyanakkor engedélyezték a részletfizetést vagy a fizetésre halasztást a közjegyzők. Jellemzően akkor utasítják el a kérelmet, ha a kötelezettnek van elegendő pénze a követelés kifizetésére, vagy a részletfizetéssel sem tudná rendezni a tartozást.
Bárki kezdeményezheti
Fizetési meghagyásos eljárást az indíthat, akinek van belföldi kézbesítési címe, és az adósa is rendelkezik belföldi kézbesítési címmel.
Magyarországon 3 millió forintot meg nem haladó pénzkövetelésre nem is lehet közvetlenül bírósági pert indítani, hanem fizetési meghagyásos eljárással lehet csak behajtani a tartozásokat, 3 és 30 millió forint között bírósági eljárás és fizetési meghagyásos eljárás is választható, míg 30 millió forint feletti tartozás érvényesítése esetén mindenképp bírósághoz kell fordulni.
A jogi személy és az, aki az elektronikus ügyintézésről szóló törvény alapján elektronikus ügyintézésre köteles (például cég, egyesület, egyéni vállalkozó), kizárólag elektronikusan – minősített elektronikus aláírás és időbélyegző használatával – nyújthat be fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, nem szükséges hozzá se ügyvédi közreműködés, se bizonyítékok csatolása.
A fizetési meghagyásos eljárás gyors: a közjegyző, ha mindent rendben talál a kérelemben, a fizetési meghagyást legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül – elektronikus úton beadott kérelem esetén három munkanapon belül – bocsátja ki. Ha a címzett a kézbesítéstől számított 15 napon belül nem vitatja a követelés jogosságát, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, ha pedig nem fizetett, a végrehajtás is megindítható vele szemben.
Ha a fizetési meghagyás kézbesítését követő 15 napon belül a címzett vitatja a tartozást (ellentmondással él), az eljárás a bíróságon folytatódik tovább peres eljárásként. De a tapasztalatok azt mutatják, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása – annak ismert és súlyos következményei miatt – önmagában jelentősen növeli a fizetési hajlandóságot.
