A járvány második hulláma ellehetetleníti a remélt „kilábalást”
A magyar gazdaság teljesítménye a III. negyedévben az előzőhöz képest 11,3 százalékkal nőtt, az egy évvel korábbihoz viszonyítva azonban 4,6 százalékkal csökkent. A GDP előző év azonos időszakához mért visszaesését legnagyobb mértékben az információ, kommunikáció, illetve a pénzügyi szolgáltatások növekedése mérsékelte. Megindult ugyan a járvány okozta válságból a kilábalás, így az előző negyedévhez képest a legtöbb nemzetgazdasági ág teljesítménye bővült, de megérkezett a járvány második hulláma. Ennek következményeként A veszélyhelyzettel együtt járó korlátozások, a munkahely és a munkajövedelem elvesztése, a kényszerűen megváltozott oktatás alapvető megélhetési, életviteli gondokat fog okozni.
A bruttó hazai termék csökkenése a válság második hulláma következtében a negyedik negyedévben ismét jelentős lesz. Így éves szinten 7-8 százalékos GDP-csökkenés várható, amely meghatároz valamennyi makrogazdasági folyamatot. Az ipari termelés csökkenése 10-12%, az építőipari termelésé 5-6% lehet, de számolnunk kell a foglalkoztatottság újabb szűkülésével és a munkajövedelmek korábbi jelentős emelkedésének lassulásával.
A vállalkozások helyzete továbbra is nagyon nehéz
A GFI-indexben a vállalati gazdálkodás mutatói továbbra is rosszak. Évkezdettől – nyers adatok alapján – 11 százalékkal mérséklődött az ipari termelés. Augusztusban ugyan 6,8 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz mérten, ugyanakkor a munkanappal kiigazított adatok alapján 0,8 százalékkal csökkent a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Az első nyolc hónapban a feldolgozóipari kibocsátás 11,1 százalékos, az energetikai iparé 1,4 százalékos csökkenést jelez. A feldolgozóipar mintegy harmadát jelentő járműgyártás termelése 21,4 százalékkal mérséklődött.
A KSH mintavételes lakossági felmérése szerint a harmadik negyedévben a foglalkoztatottak száma 4 486 ezer fő volt, 36 ezer fővel, 0,8 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A közfoglalkoztatottak átlagos száma 92 ezer főt tett ki, ami 15 százalékkal kevesebb mint egy éve.
A munkaerő-felvétel módszertana alapján számított munkanélküliségi ráta – amely csupán az aktív munkanélküliek számának figyelembevételével meghatározott mutató – a július és szeptember közötti három hónap átlagában 4,4% volt, 1 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A 25 éven aluliak között ezen időszakban 13,4 százalékos volt a munkanélküliség. Ez a mutató hosszú idő óta rendkívül magas, és 2 százalékponttal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az álláskeresők közel egyharmada, 30,9 százaléka legalább egy éve nem talált elhelyezkedési lehetőséget.
A vállalkozások várják a jövő évi adórendszerben a gazdálkodásukat könnyítő adóváltozásokat, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó jelentős mértékű és hatékony bérezést segítő kormányzati megoldásokat.
Az infláció magas és az államháztartási hiány közelít a két számjegyhez
A GFI pénzügyi mutatói a gazdasági nehézségek okozta alapvető teljesítmény visszaesés, a válság megoldását segítő pénzügyi intézkedések következtében is erőteljesen romlottak az előző negyedévekben.
A hazai ipar termelői árai lassan emelkednek. A belföldi értékesítés árai január–szeptember között az egy évvel korábbihoz képest 0,6 százalékkal, az exportértékesítéséi 5,2 százalékkal nőttek, így az ipari termelői árak összességében 3,6 százalékkal magasabbak, míg Európa szerte csökkenést mérnek.
A fogyasztói árak emelkedése az első tíz hónapban 2019 azonos időszakához képest az összes háztartás körében átlagosan 3,5 százalékos volt. Az infláció 2020 októberében 3,4%, a maginfláció – a júliusi 4,5% után – 3,8% lett. Októberben – 12 hónap alatt – az élelmiszerek ára 6,5 százalékkal nőtt. Az idényáras élelmiszerek közül a burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen 15,7 százalékkal. Az áremelkedés a többi élelmiszer körében is jelentős; így a párizsinál, kolbásznál 13,4%, a cukornál 11,6%, a lisztnél 11,0%, a munkahelyi étkezésnél 9,3%. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,1 százalékkal, ezen belül a dohányáruk 9,3 százalékkal drágultak. A szolgáltatások 2,4 százalékkal kerültek többe, de a jármű-üzemanyagokért 5,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A nyugdíjas fogyasztói árindex az első három negyedévben 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A folyó fizetési mérleg egyenlege a válság következtében – a tavalyi 1,2 milliárd euró deficit után – 2020-ban akár a 3 milliárd euró hiányt is elérheti. A korábban bejelentett, de a válság miatt elhalasztott külföldi beruházás feltehetően az év végén sem indulhat újra.
A gazdálkodó szervezetek az első háromnegyed évben 1.178 milliárd forint adót fizettek, 19,4 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Fogyasztáshoz kapcsolt adókból az első kilenc hónapban 4 435 milliárd forintot fizettek be a kötelezettek, 1,6 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A lakosság szeptember végéig 2.060 milliárd forint adót fizetett, 4,2 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában.
Az államháztartás – önkormányzatok nélküli – pénzforgalmi szemléletű konszolidált hiánya szeptember végén 2270 milliárd forint volt, az éves hiánycél több mint hatszorosa, 618,6 százaléka. Az első háromnegyed évben a központi alrendszernek 16.190 milliárd forint bevétele keletkezett, amely a törvényi előirányzat 75,6 százaléka, és 18 460 milliárd forint kiadása, az éves előirányzat 84,7 százaléka teljesült. A válság következtében az államadósság akár 75% körülire emelkedik.
Az államháztartás szeptember végi változatlanul magas összegű, és növekvő tartozása egyértelműen arra utal, hogy a kormányzati kommunikációban megjelöltnél lényegesen nagyobb mértékben lépi túl a 2020. évi hiány a költségvetési törvényben foglalt értéket.
A háztartások jelentős segítségre szorulnak
A GFI-index háztartási indikátorai jelzik a családok számára kialakult megélhetési nehézségeket. A járvány kitörése után a munkajövedelem több mint kétszázezer foglalkoztatott számára jelentősen csökkent, vagy el is veszítették azt. Azóta ezek a családok a csekély megtakarításaikat feltehetően fel is élték. Most az újabb válság-hullám már egyértelműen az anyagi biztonságuk megszűnését okozza. A lakossági fogyasztás elmúlt években megszokott bővülése az újabb szigorítások és jövedelemszerzési nehézségek következtében az idén nem várható.
A kiskereskedelmi forgalomban a járvány közeledésének hatására felvásárlás indult meg a kereskedelemben, ami egy hónapon keresztül folytatódott, majd jelentős visszaesés következett be a forgalomban. Évkezdettől 0,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Ezen belül az első nyolc hónapban nőtt az élelmiszerforgalom 3,7 százalékkal, az élelmiszerláncoké 4,6 százalékkal, a dohányüzleteket is magukba foglaló szakboltoké 0,7 százalékkal. Jelentősen, 42,8 százalékkal bővült azonban az internetes és csomagküldő kereskedelem, amely részesedése a kiskereskedelmi forgalomból a múlt évi 5,2 százalékról ez évben már 10,1 százalékra nőtt.
A nemzetgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében – azaz az intézményi statisztika által megfigyelt 3056 ezer fős alkalmazotti körben – a bruttó átlagkereset az első nyolc hónapban 395 400 forint volt. Ez ugyan 9,9 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt, de az intézményi statisztikából kimaradt több, mint 1 millió fő keresete viszont ettől feltehetően jelentősen eltér. A csökkenő foglalkoztatás, a jelzett létszámkorrekció miatt
- 2020-ban éves átlagban az átlagkereset reálisan mérve 4% körüli mértékben nőhet, és
- a 4 százalékhoz közeli infláció következtében a reálkeresetek 1-2 százalékkal emelkedhetnek.
- A nyugdíjak is egyértelműen veszítenek reálértékükből az év végi nyugdíjkiegészítés ellenére.
A 2020 elejéig tartó dinamikus béremelkedés, hitelezési expanzió lassul, a családvédelmi programmal megalapozott magas fogyasztói bizalom is csökken. Az új lakás vásárlásához 5 százalékra csökkentett áfa ellenére az eddigi lakásépítési boom lassul, a lakásbérlés beszűkül.
Kiemelt kép: MTI/Balázs Attila
