A fogyasztási hitelek piacára is jótékony hatást gyakorolhat a 2021 januárjától elérhető lakásfelújítási támogatás, miután az igénylők jelentős része várhatóan külső finanszírozásból teremti elő a szükséges önrészt. A konstrukció az eddig ismertté vált felépítése alapján — a felújítás igazolt költségének a fele, de legfeljebb hárommillió forint járhat támogatásként — főleg a személyi kölcsönök, a szabad felhasználású jelzáloghitelek és a babaváró konstrukció piacára hathat kedvezően. A pluszkeresleti hatás már rövid távon megjelenhet: bár a program csak január elsején kezdődik, a lakásfelújításra készülők a közeljövőben elindíthatják a hiteligénylést.
A fogyasztási hitelek piacának jól is jön némi ösztönzés: bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2020 első nyolc hónapjában 2,4 százalékkal, 786,9 milliárd forintra nőtt az új szerződések összege az egy évvel korábbihoz képest, a babaváró hitel hatása nélkül 37 százalékkal zsugorodott a piac, 370,8 milliárdos szerződéses összeg mellett. A legnagyobb, 38,3 százalékos éves visszaesés pont a húzóterméknek számító személyi kölcsönöknél jelentkezett: ezekből 234,9 milliárd forintra szerződtek nyolc hónap alatt a pénzügyi szolgáltatók.
Kézenfekvő személyi hitelt felvenni a támogatáshoz szükséges saját erő előteremtéséhez, mert itt nincs szükség ingatlanfedezetre. Így a folyósítás is napokon belül megtörténhet. A nagyobb összegű személyi kölcsönökhöz ugyanakkor kellően magas jövedelem is kell, ezek híján pedig a képbe jöhetnek a hosszabb futamidejű — ezáltal jóval alacsonyabb havi terhet is lehetővé tevő -, ingatlanfedezet mellett nyújtott szabad felhasználású jelzáloghitelek. Az erre jogosult és gyermeket is tervező családoknál reális opció lehet a babaváró kölcsön felvétele is — olvasható a lapban.
Kiemelt kép: Getty Images
