A KSH szeptember 30-i jelentése szerint a 2020. január-július hónapokban mért (vagyis a koronavírus járvány első hullámának hatását teljes mértékben tükröző) átlagkeresetek nem csökkentek, hanem jelentős mértékben tovább nőttek. Mint Farkas András nyugdíjszakértő írja a Nyugdíjguru.hu-n, a keresetnövekedésről szóló statisztikai adatnak a nyugdíjmegállapítás szempontjából is nagy jelentősége van.
A 2020. január–július időszakban a bruttó átlagkereset 395 900 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 263 300 forint volt, mindkettő pontosan 10 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 10,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
E friss gyorsjelentés tükrében Farkas András szerint még nagyobb esély van arra, hogy a tendencia – a koronavírus-járvány második hulláma dacára – egész évben fennmaradjon, vagyis 2021-ben akár 10% körüli mértékben tovább javulhatnak a valorizációs szorzók.
Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani a korábbi évek kereseteit, ígyVagyis
A nyugdíjguru arra is kitért, hogy
A 2020-ban alkalmazandó valorizációs szorzók 11,4 százalékkal voltak magasabbak, mint a 2019. évi nyugdíjmegállapítás esetén alkalmazott szorzók, és 40 százalékkal magasabbak, mint például a 2017. évi nyugdíjmegállapítás esetén alkalmazott szorzók voltak.
2021-ben az eddigi adatok tükrében – hacsak a koronavírus jelenlegi második hulláma nem okoz váratlan visszaesést a gazdaságban – még az ideihez képest is jelentősen tovább javulhatnak a valorizációs szorzók, így a 2021 folyamán nyugdíjat igénylőknek egyre kevésbé kell tartaniuk attól, hogy kedvezőtlenebb szorzókkal állapítanák meg a nyugdíjuk alapját képező nettó számított havi életpálya átlagkeresetük összegét.
Ha a valorizációs szorzókról többet szeretne tudni, olvasson tovább.
Kiemelt kép: Farkas Norbert / 24.hu
