Minden eddiginél nagyobb, több mint 140 ezer forint a különbség a fővárosban és a legszegényebb megyében élők nettó átlagkeresete között – derül ki a Magyar Hang elemzéséből. Megállapítják, hogy Kelet-Magyarország nemhogy nem zárkózik fel, de hónapról hónapra nő a leszakadása. A munkanélküliségi adatok is lesújtóak, Nógrádban arányaiban hatszor annyi az álláskereső, mint Győr-Moson-Sopron megyében.
Az idei esztendő első negyedévében – csakúgy, mint évek óta mindig – a fővárosiak vitték haza a legtöbb fizetést, átlagosan nettó 316 968 forintot. Ez több mint 61 ezer forinttal haladja meg az országos nettó átlagkereset összegét, amely 255 506 forint volt. A képzeletbeli dobogó második fokára – immár szintén hagyományosan – Győr-Moson-Sopron megye polgárai állhattak fel 269 754 forintos nettó fizetéssel. Harmadik Komárom-Esztergom megye, ahol még csak 356 forinttal maradnak el az országos átlagtól. Az évek óta a sereghajtó pozícióból kirobbanthatatlan Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében viszont 79 ezer forinttal visznek haza kevesebbet a dolgozók országos átlagnál. Vagyis ennyivel keres rosszabbul átlagban, aki Budapest helyett az ország keleti szélén tengeti napjait. Ráadásul a bérszakadék mélyült. A KSH 2019. első három negyedévét magában foglaló adatai szerint a szabolcsi és a fővárosi nettó átlagbér között még csak 133 ezer forint volt a differencia. 2018 első három negyedévében még kevesebb, 120 ezer forint, 2017 ugyanezen időszakában pedig alig 111 ezer forint volt a különbség.
Ami a nyilvántartott álláskeresők számát illeti, szintén ijesztő a különbség a szegényebb és gazdagabb megyék között. 2020 márciusában például Nógrádban volt arányaiban a legtöbb álláskereső, a munkaképes korúak 9,2 százalékának nem volt hol dolgoznia. Egy évvel korábban még csak 8,7 százalék volt ez arány.
Kiemelt kép: Csanádi Márton / 24.hu
