Gazdaság nyugdíj

A nyugdíj- és hálapénzproblémát is orvosolná Matolcsyék terve

Korábban a témában:

Az MNB már másfél éve, a 330 pontos versenyképességi programban megpendítette, hogy úgynevezett jóléti alapokat kellene létrehozni, amelyek megoldást jelenthetnének a nyugdíj- és hálapénzproblémákra is – emlékeztet a Napi.hu. Az alapokat a jelenleg is működő nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárak egyesítésével képzelnék el, így egyetlen intézmény ki tudná szolgálni a tagok egészség- és nyugdíjcélú öngondoskodását, de akár más, államilag támogatott hosszútávú megtakarítási célokat is. A portál szerint a pénztárak is támogatják az ötletet, amely milliószámra hozná az új tagokat, sőt a finanszírozásukat is stabilizálná.

A sok előny dacára a jóléti alapokkal kapcsolatos jogszabály-alkotási folyamat nem halad, ami azért furcsa, mert az MNB a számára fontos elképzeléseket általában elég gyorsan keresztül tudja vinni a jogalkotókon. Szakmai berkekben azt pedzegetik, a fő kerékkötője a javaslat átvitelének az lehet, hogy a rendszer egyik alappillére a kötelező beléptetés lenne. A Piac és Profit korábban arról írt, hogy a gazdasági kabinetet ugyan megjárta a jegybank ötlete, de ott el is akadt, mert van egy eleme, amit sehogy sem tud elfogadni a kormányzat. A kötelező beléptetéssel van bajuk, s csak akkor tudják támogatni a jegybanki javaslatot, ha ez kikerül belőle.

Nyugdíjpénz: a kormány egy valamit biztosan nem akar
Az MNB jóléti alapokkal támogatná az öngondoskodást, a kormány azonban elzárkózik bármi kötelezőtől.

Csakhogy a kötelező belépés sarkalatos kérdés, hiszen pont ezzel tudná elérni a jegybank, hogy az elveszett nemzedék (a jelenlegi 16-35 éves korosztály) pénztártaggá váljék, illetve ez lenne a kulcsa annak is, hogy minél többen ilyen intézményeken keresztül fizessék az egészségügyi kiadásokat. A kötelező beléptetés sem lenne ráadásul végleges, hiszen a tag később kiléphetne, és befizetnie sem lenne kötelező. Való igaz, a kötelezőség belépés az idén éppen tíz éve felszámolt magán-nyugdíjpénztári rendszert idézheti meg, lehetséges, hogy a kormánynak is ez a legnagyobb problémája az ötlettel. A Pénzügyminisztériumot kérdezte a portál erről, de nem kaptak választ. Az MNB-nek viszont nincs tudomása arról, hogy a kormánynál emiatt akadtak volna el a jóléti alapokkal kapcsolatos jogszabály-módosítások.

Kiemelt kép: Csanádi Márton / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Magyar modell: bizonygatják, hogy felkészültünk a második hullámra, de a szakadék szélén állunk

Úgy tetszik, stratégiát váltott és mindent egy lapra tesz fel az Orbán-kormány: a fertőzöttek száma már nem fontos, csak a halálesetek elkerülése és az ország működése. Csakhogy sem a tesztelés, sem a kontaktkutatás, sem a járványügy nem működik olajozottan. Ez veszélyes kombináció lehet, és bár a kormány szerint az egészségügy felkészülten várja a betegek érkezését, ezzel ellentétes hírek is érkeznek.

Emberevéssel vádolt cigányokat végeztek ki a Nyúzóvölgyben

Az évszázad Európát is megrázó büntetőügyében több mint 200 vándorcigányt vádoltak 31 gyilkossággal és emberhús fogyasztásával 1782 nyarán Kemencén. Az elrettentésnek szánt durva és megalázó kivégzéseknek az uralkodó közbelépése vetett véget.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.