Gazdaság

Stratégiai cég volt, az operatív törzs nem védte meg, jöhet az államosítás

Miközben a kormány 50 milliárd forintos támogatási programot indított, hogy az ország önellátó legyen egészségügyi védőfelszerelés gyártásában, épp tönkremegy az egyik legnagyobb gyártókapacitással rendelkező hazai cég. Az egészségügyi eszközöket gyártó Dispomedicor Zrt. már a járvány előtt csődvédelmet kért. A kormány a stratégiai cégek közé sorolta, ám az operatív törzs sem segített, sőt egy nemrég elfogadott törvénymódosítás nyomán az államosítás lehet a sorsa.

A Dispomedicor Zrt. egy steril orvosi eszközök és műtéti szettek gyártására szakosodott, nagy múltú vállalat. Egyike volt annak a száz-egynéhány cégnek, amelyet a kormány a koronavírus-járvány megjelenése után stratégiai fontosságúnak nyilvánított. Március közepén a részvénytársaság debreceni központjában is megjelentek az operatív törzs honvédségi megbízottai. A feladatuk az volt, hogy a járvány idején mindenképp őrizzék meg a cég termelőképességét.

Meglehet, a kórházak működéséhez alapvető fontosságú eszközöket előállító vállalat volt az egyetlen az összes stratégiai besorolású cég közül, amelynek tényleg szüksége lett volna a védelemre. A jelek szerint azonban az állam nem sokat tett a megmentésért.

A 24.hu márciusban írta meg, a Dispomedicor úgy került be a stratégiai fontosságú cégek közé, hogy hónapok óta csődeljárás alatt állt.

Nem tudtak megegyezni a bankkal

Nagy Antal elnök-vezérigazgató azt mondta: azért menekültek a csődvédelem alá, mert a legnagyobb hiteleket nyújtó pénzintézettel nem sikerült megegyezniük. Nagy elmondása szerint a Kereskedelmi és Hitelbankkal (K&H) egy évtizede kerültek kapcsolatba, akkor több tételben vettek fel hitelt orvosi eszközöket előállító gépek beszerzésére, technikai beruházásokra, és a más pénzintézeteknél lévő tartozásaikat is oda csoportosították át. Mindez 2018-ra 2,3 milliárd forint körüli összeget tett.

Addigra azonban megromlott a Dispomedicor és a K&H viszonya. A vállalat álláspontja szerint ennek oka, hogy a bank nem segített a működés felfuttatásához szükséges pénz előteremtésében: Nagy szerint több pénzintézet és egy neves tőkebefektető is beszállt volna a finanszírozásba, de a terveket a K&H elkaszálta. Emiatt állandó probléma lett, hogy a drága alapanyagok beszerzésére nem volt elég keretük. A helyzetet az egészségügyre jellemző fizetési késések vagy elmaradások tovább rontották, így 2019-re már a köztartozások kiegyenlítésére sem nagyon jutott pénz.

A cég helyzete a napokban fordult válságosra: hamarosan elindulhat a felszámolási eljárás. Éppen akkor, amikor a kormány lehetővé tette a becsődölt stratégiai cégek államosítását. A csődtörvény módosítását, amit Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be az Országgyűlésnek, már ki is hirdették, e szerint a stratégiailag kiemelt jelentőségű cégeknél az adós vagyonának értékesítésekor az államot elővásárlási jog illeti meg.

Varga Mihály pénzügyminiszter pedig a múlt héten azt közölte, hogy 50 milliárd forintos kerettel támogatási programot indítanak az egészségügyi gyártókapacitások fejlesztésére, amit úgy indokolt, az ország érdeke, hogy a védőeszközök terén képes legyen az önellátásra, mert így a járvány újabb hulláma esetén nem lesz kiszolgáltatva a nemzetközi piacnak.

Így nem kizárt, hogy a steril maszkok nagy mennyiségű előállítására is képes Dispomedicor lesz az első cég, amelyik a stratégiai kategóriából az államhoz kerül.

Kavarás a számlán

A járvány alatt volt egy furcsa szála is a debreceni cég és a K&H közötti nézeteltérésnek.

Miközben zajlott a vita a finanszírozás lehetőségeiről és a tartozásunk pontos mértékéről, észrevettük, hogy óriási kavarás megy a számláinkon

– mondta lapunknak Nagy Antal.

A cégvezető szerint 2019 áprilisában vették észre először, hogy az „egyéb tranzakció” rovatban megmagyarázhatatlan összegek jelentek meg az elektronikus bankszámlakivonaton. A bizonylat a devizaszámlákkal együtt 11 milliárd forint tartozást mutatott, ami több mint a négyszerese volt az addigi hiteleiknek, új kölcsönt pedig nem vettek fel.

A forint-, euró- és dollárszámlán kimutatott össztartozás értéke folyamatosan változott, 2019 nyarán másfél milliárddal kevesebb lett, szeptemberre viszont újabb rekordot döntött: az értesítő 13,3 milliárd forintnyi mínuszt mutatott.

A változó összegek mindig változó arányban oszlottak meg a forint- és a devizaszámlák között. 2019 végén viszont arról jött értesítés, hogy egyáltalán nincs mínusza a cégnek. A bizonylatokon több mint négyszáz alkalommal változtak a számok, és egy év alatt nagyjából 709 milliárd forintot tettek ki az egyéb tranzakciók. 2018. november 5. és 14. között, hét munkanap alatt például 60 milliárd forint volt az egyéb tranzakciók összege.

A Dispomedicor többször kért magyarázatot a K&H-tól. A bank egyetlen válaszlevelét azonban a cég szakértői nem tudták értelmezni, ezért Nagyék január 23-án bejelentést tettek a Magyar Nemzeti Banknál. A bankfelügyeletnek küldött, az elmúlt félév során többször megismételt és kiegészített bejelentés a többi között azt szorgalmazta, a felügyelet derítse ki, a bank használhatta-e saját kimutatásai javítására, tőzsdei árfolyamának befolyásolására vagy más tisztességtelen haszonszerzésre a cég számláján átfuttatott összegeket.

Hiába szóltak a katonáknak

Az MNB tavaly kétszer is megbírságolta a K&H-t. Szeptemberben 29 millió, majd decemberben 23 millió forint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a bankot, mert megsértette a pénzforgalmi szabályokat, köztük az ügyfelek fizetési számláján történő haladéktalan jóváírásra vonatkozó rendelkezéseket. A jegybank akkor saját hatáskörben indította a vizsgálódást, a Dispomedicor első levele után azonban közel fél évig nem reagált a bejelentésre.

Nagy Antal elmondta, hogy a késlekedő MNB-vizsgálat miatt a céghez kiküldött katonáknak is szóltak, de az operatív törzstől sem kaptak visszajelzést.

Június elején a 24.hu is megkereste a nemzeti bankot az ügyben. Azt kérdeztük, kivizsgálták-e az elmúlt fél év alatt a számlamozgásokat, illetve miért bízták első körben a K&H-ra a kutakodást. Binder István felügyeleti szóvivőtől az alábbi választ kaptuk:

A kérdésben említett típusú bejelentések nyomán a Magyar Nemzeti Bank folyamatos felügyelés keretében elemzi és értékeli az adott bejelentés jellemzőit. Ezen ügyek esetében az MNB az érintett pénzügyi intézményt (például annak belső ellenőrzési területét) utasíthatja az adott bejelentésben foglaltak kivizsgálására, és annak eredményéről történő beszámolásra.

Az MNB végül a napokban válaszolt a debreceni cégnek. Azt írta, a K&H adatai alapján elvégzett vizsgálat során nem találtak manipulatív terheléseket a számlákon. A beszedési megbízásokat a bank egy időben több számlára is ráterhelheti, és azok összege folyamatosan változhat a törlesztések nyomán – közölték. A jegybank ugyanakkor azt is tudatta, a K&H nem adott megfelelő tájékoztatást arról, milyen mögöttes tartalma van a számlakivonaton megjelenő hatalmas számoknak.

A K&H lapunknak azt írta, a kérdéseinkben foglaltak banktitkot képeznek, ezért nem nyilatkozhatnak az ügyben.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.