A kata szabályait jelentősen megváltoztatja egy már elfogadott törvényjavaslat. Büntetőadóval sújtják jövő januártól azokat a kisadózó vállalkozásokat, amelyek egy partnernek 3 millió forintnál többet számláznak egy évben. Az indoklás szerint azért kell a szigorítás, hogy a munkaviszonyt leplező katázást visszaszorítsák. A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) szerint mindez példátlan, hatszoros adóemelést jelenthet. Ráadásul a törvényjavaslat nem fogalmaz egyértelműen, hogy mennyi bevétel után kell megfizetni a 40 százalékos büntetőadót. Ha nem pontosítják, az még nagyobb köztehernövekedést jelenthet.
Büntetőadót kell fizetni, ha egy partnernek 3 millió forintnál többet számláz valaki
A főállású katás jelenleg évi legfeljebb 12 millió forint bevételig havonta 50 ezer forint adót köteles fizetni (választás szerint fizethet havi 75 ezer forintot is, hogy legalább a minimálbér felett legyen biztosítva). Ha pedig a bevétel meghaladja a 12 millió forintot, akkor az afölötti részre 40 százalékos adót kell lerónia.
Ahhoz, hogy ne merüljön fel a munkaviszony leplezése, a megadott hét feltétel közül legalább kettőnek meg kell felelnie. És nem kizárt, hogy a katás egyetlen megrendelőnek dolgozzon.
A könyvelőegyesület szerint a már meglévő feltételrendszer alkalmas arra, hogy kiszűrje azokat a kisadózókat, akiknél munkaviszony leplezéséről lehet szó. A jogalkotó azonban úgy döntött, hogy ez nem elég. A törvénymódosítás szerint viszont jövőre azt is 40 százalékos adóval sújtanák, ha a katás egy partnernek 3 millió forintnál többet teljesít, számláz. Akkor is, ha a hét pontból egyébként kettőnek megfelel, vagyis az eddigi álláspont szerint nem leplez munkaviszonyt.
Ha belföldi a partner, akkor a megrendelőnek kell fizetnie a 40 százalékos adót, ám borítékolható, hogy ezt átterhelik a katásra, így közvetve mégis csak őt fogja sújtani a büntetőadó. Ha pedig külföldi partnernek számláz a katás 3 millió forint felett egy évben, akkor az elfogadott törvényjavaslat szerint egyértelműen magának a kisadózónak kell megfizetnie a büntetőadót.
Így jelenthet a 40 százalékos büntetőadó hatszoros adóemelést
Mennyi pluszterhet jelent a büntetőadó? Tegyük fel, hogy a katásnak volt eddig egy partnertől évi 10 millió forint bevétele, ami után befizetett évi 600 ezer forint kataadót. Ha januártól a 3 millió forint feletti részre 40 százalékos büntetőadó sújtja, akkor jövőre a 7 millió forint bevétel után 2,8 millió forint büntetőadót kell fizetnie. És mivel ez nem mentesíti az alól, hogy a havi 50 ezer forint kataadót továbbra is megfizesse, összességében a jelenlegi 600 ezer forint helyett 3,4 millió forintra növekszik az adóterhelése, ami kis híján hatszoros (5,67-szeres) adóemelést jelent.
A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete elfogadhatatlannak tartja a hatszoros adóemelést. Eddig nem is volt hasonlóra példa, ezért kérték Áder János köztársasági elnököt, hogy a törvényjavaslatot megfontolás céljából küldje vissza a parlamentnek.
Nem egyértelmű, hogy mennyi bevétel után kell fizetni a 40 százalékos adót
A könyvelők másik észrevétele, hogy nem egyértelmű, végül is mekkora árbevétel után kell majd leróni a büntetőadót. Az elfogadott törvényjavaslat alapján ugyanis nem egyértelmű, hogy a teljes összegre vonatkozik a büntetőadó, vagy csak a 3 millió forint feletti részre.
Ha mégis a teljes összegre vonatkozna a 40 százalékos adó, az azt jelentené, hogy ha a katás egy partnernek számláz 3 millió forintot, akkor elég lenne évi 600 ezer forint kataadót befizetnie, míg ha 3,1 millió forint lenne a munka ellenértéke, akkor már évi 1,84 millió forint adót kellene lerónia, ami jelentős aránytalanság. Ötmillió forintos bevételnél az adó összesen 2,6 millió forint lenne, míg évi 10 millió forintnál 4,6 millió forintra hízna (közvetve vagy közvetlenül) a katás adóterhe. Ez a jelenlegi évi 600 ezer forint kataadóhoz képest már majdnem nyolcszoros (7,67-szeres) adóemelés lenne.
Feltesszük, az előzetes kommunikációnak megfelelően csak a 3 millió forint feletti egy partnertől származó bevételre akarja kivetni a 40 százalékos büntetőadót a jogalkotó, ám ezt a törvényben is egyértelművé kellene tenni, amit szintén kért az MKOE az államfőtől.
Nincs kivétel a büntetőadónál, akkor sem, ha nem bújtatott munkaviszonyról van szó
Az Index cikke boncolgatja, hogy olyan katázókat is megbüntetnének, akiknél egyáltalán fel sem merül, hogy munkaviszonyt lepleznének. Ilyenek lehetnek például az egy-egy nagyobb munkát kifogó szabadúszók. A különféle kiadóknak dolgozó fordítónál például előfordulhat, hogy egy nagyregény lefordítására kap megbízást. Ez akár másfél évig is eltarthat, a megbízási díj pedig meghaladhatja a 3 millió forintot. Hasonló helyzet adódhat elő egy szoftverfejlesztőnél is, és mivel hiányszakmáról van szó, a munkadíj szintén jócskán az értékhatár felett lehet, holott nem eltitkolt munkaviszony van mögötte. Az elfogadott jogszabály azonban velük sem tenne kivételt.
Kiemelt kép: Marjai János /24.hu
