A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet bejelentésétől kezdve figyelemmel kíséri a gazdasági környezet változásait és a hazai KKV-k reakcióit, hogy támogassa a vállalkozások fennmaradását és veszteségeik minimalizálását. A helyzet folyamatos elemzése és megoldási javaslatok kidolgozása mellett a BKIK kutatást készített a budapesti vállalkozások körében, hogy pontos képet kapjon arról, hogyan érintette őket a koronavírus okozta válság, hogyan reagáltak a kialakult helyzetre, és milyen várakozásokkal tekintenek a jövőbe.
A felmérés arra is kitért, hogy milyen állami segítségre van szükségük a cégeknek, illetve milyen lenne a fogadtatása a BKIK által kidolgozott gazdasági javaslatcsomagnak. A kutatás során 21 szegmensből megkérdezett 3440 fővárosi cég 80 százaléka mikrovállalkozás, 12 százaléka kisvállalkozás, 5 százaléka közepes vállalkozás, 3 százaléka pedig nagyvállalat volt.
Rövid távú hatások: keresletcsökkenés és megszorítások
Az eredményekből kiderült, hogy a válság a vállalkozások túlnyomó többségére (93%) negatív hatással volt, nyertes iparágakról gyakorlatilag nem beszélhetünk.
Különösen aggasztó az a tény, hogy A teljes mintát tekintve a belföldi kereslet csökkenése, több ágazat esetében gyakorlatilag a teljes megszűnése jelenti a legnagyobb problémát, és a vállalkozások 22 százalékánál a külföldi kereslet csökkenése is komoly károkat okoz.
A válaszadók 36 százalékánál a munkakörülmények átalakulása a legsúlyosabb károsító tényező, ugyanakkor minél nagyobb egy cég, annál nehezebben tud alkalmazkodni a megváltozott munkarendhez, munkafolyamatokhoz, ami a 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknél már lényegesen nagyobb problémát jelent, mint a kereslet csökkenése.
- A legsérülékenyebbek a mikrovállalkozások, amelyek sokszor családi vállalkozás keretében működnek, jelentős részük csak 1-2 főből áll, és minimális tartalékokkal rendelkeznek.
- A kevésbé érintett cégek a nagyobb vállalkozások köréből kerülnek ki, esetükben a pénzügyi stabilitás lényegesen jobb, de az eredmények alapján egy elhúzódó válság akár a közepes vállalkozások jelentős részét is bajba sodorhatja.
A túlélés érdekében öt budapesti vállalkozásból négynél történt valamilyen megszorító intézkedés. Ez leginkább az 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató, illetve a kereskedelmi és kézműipari tagozathoz tartozó cégek esetében fordult elő (a leginkább érintett szektor a szépségipar volt, ahol a vállalkozások 79 százaléka kényszerült erre a lépésre). A munkaidő- és/vagy a létszám csökkentése legrosszabb esetben elbocsátást jelentett (14%), de voltak, akik fizetés nélküli (17%) vagy fizetett (10%) szabadságra küldték az alkalmazottakat. A nagyvállalati körben a cégek 60 százalékánál történtek megszorító intézkedések, melyek elsősorban a munkarend megváltoztatását érintették.
Mire számítanak?
A jövőt illetően a vállalkozások egy legjobb és egy legrosszabb szcenárióra vonatkozó becslést is adtak. A 3 hónapra vonatkozó előrejelzések azt mutatják, hogy a cégek alapvetően borúlátók: a legjobb esetben is 51 százalékos forgalomcsökkenést jósolnak a járvány előtti időszakhoz képest, míg a legrosszabb esetben 77 százalékos visszaeséssel számolnak. Az elbocsátásokra és a munkaidő- vagy bérek csökkentésére vonatkozó prognózisok szintén a kisebb, 3-50 fős cégeknél a legkedvezőtlenebbek: ők 15-46 százalékos elbocsátási arányt és az alkalmazottak 34-65 százalékánál életbe lépő fizetés/munkaidő-csökkentést jósolnak.
A fővárosi cégek likviditási helyzete meglehetősen aggasztó, 16 százalékuknak ugyanis már most elfogytak a tartalékai. Ha a válság tényleg minimum további 4 hónapig tart – ahogyan azt a megkérdezettek legoptimistább esetben valószínűsítik – és a cégek nem kapnak jelentős támogatást, akkor a kétharmaduk maradna tartalék nélkül. 6 hónapnál hosszabb válság esetén alig 8 százalék lenne arra képes, hogy önerőből finanszírozza vállalkozását.
Sok cég túléléséhez elengedhetetlen az állami szerepvállalás – ezt tükrözik a finanszírozási forrásokra vonatkozó válaszok. A saját tartalékon és állami támogatáson túl legtöbben hitelfelvételben gondolkodnak, valamint kintlévőségeik beérkezésével számolnak.
Ezt várnák a kormánytól
A vállalkozások minden olyan segítséget hasznosnak tartanak, amely által vagy pluszbevételekhez juthatnak (például vissza nem térítendő támogatás vagy a németországi Kurzarbeit mintájára – egy, a rövidített munkaidő miatt kieső bérek pótlását szolgáló folyamatos juttatás formájában), vagy mentesülnek a fizetési kötelezettség alól (járulékok és adók csökkentése, elengedése, hitelmoratórium, bérleti díjak átvállalása). A BKIK által kidolgozott javaslatcsomag egy Nemzeti Válságkezelő Központ létrehozásán alapul, amely a cégek felé nyújtandó támogatásokat koordinálná. A központ létrehozásának támogatottsága igen magas (70%).
A BKIK által javasolt intézkedések közül legnagyobb érdeklődés a SZÉP-kártyán havi 100 ezer forintig adómentesen adható jövedelmek iránt mutatkozik – ezt a cégek fele tartja hasznosnak és 43 százalékuk megfontolná az igénybevételét. Az állam által támogatott áron megvásárlandó követelések érthető módon azon vállalkozások figyelmét keltették fel leginkább, amelyeknek vannak behajtatlan követeléseik: közülük minden második cég elgondolkodna a szolgáltatás igénybevételén. Ezen túl a generációváltást szorgalmazó állami szerepvállalást is minden harmadik fővárosi cég hasznosnak vagy kifejezetten hasznosnak tartja.
A BKIK továbbra is folyamatosan követi a rendkívüli helyzetben a gazdasági környezet változásait és tájékoztatja erről a budapesti vállalkozásokat. Ebben segít többek között az új BKIK Jogtár szolgáltatás, ami összefoglalja azokat a törvényeket és jogszabályokat, amelyek relevánsak lehetnek a jelenlegi veszélyhelyzetben.
Kiemelt kép: 24.hu / Marjai János
