A világ összeomlik körülöttünk, de a magyar gazdaság növekedni fog?

Meglepő előrejelzéssel rukkolt elő a napokban a Magyar Nemzeti Bank. A kedden nyilvánosságra (de március 19-ei állapot alapján készült) dokumentumban azt jósolja a jegybank, hogy koronavírus-világjárvány ide vagy oda, idén bő 2 százalékkal nő a magyar gazdaság. Ugyan nagy a bizonytalanság, ezért egy sávot is feltüntettek, pozitív és negatív forgatókönyveket is alapul véve, de még így is azt tartalmazza az anyag, hogy a legrosszabb esetben is stagnálhat, nagyon enyhe visszaesést szenvedhet el a magyar gazdaság. A jegybanki előrejelzéshez az adatokat tehát a bő egy héttel ezelőtti állapot szerint vették figyelembe, azaz már a járványról szóló friss információk birtokában született az előrejelzés. Ennek ellenére a decemberben készült prognózishoz képest alig vettek vissza a növekedési becslésből, pedig akkor még gyakorlatilag senki nem ismerte fel a koronavírus-veszélyt.

Meglepő ez több okból is. Egyrészt másfél hete, hogy nagy banki elemzőházak a világgazdaság egészére 0 százalékra rontották az idei gazdasági növekedési becslésüket, de egyre több helyen már akkor a recesszióba csúszást sem tartották kizártnak. Azóta pedig csak romlott a helyzet, ahogyan sorra ismerik fel a kormányok, hogy mekkora a baj, milyen nehezen lehet lefékezni a járványt, egyre drasztikusabb intézkedésekre kényszerülnek államok. (Az olaszoknál a hétvégén döntötték el, hogy a nem létszükségleti termékeket gyártó üzemeken kívül a többit leállítják, csak így vehetik fel a harcot a vírussal, ehhez képest még a szigorodó magyar kijárási korlátozások is rendkívül enyhék.) Nem csoda, hogy durva megrázkódtatásra számítanak a legtöbben.

Másrészt legnagyobb kereskedelmi partnerünk, Németország sem ússza meg a recessziót idén. Már tíz nappal ezelőtt is erre utaltak jelek, azóta pedig jobb nem lett a helyzet.

Két makrogazdasági elemzővel beszéltünk, egyikük március közepén úgy látta, hogy idén másfél százalékos visszaesés és másfél százalékos növekedés közötti sávban érkezhetünk meg, azóta viszont a beérkező adatok és a járványügyi előrejelzések miatt felülvizsgálja prognózisát.

Az tuti, hogy mínusszal kezdődik az idei évi gazdasági változás, a kérdés csak az, hogy megáll-e 2-3 százaléknál a visszaesés vagy ennek a duplája lesz

– mondta.

Egy másik közgazdász is azt magyarázta, hogy ha a legoptimistább verzió következik be, és 2-3 hónap alatt újraindulhat a termelés a leálló gyárakban, újra elkezdenek szállingózni a vendégek a szállodákba, kávézókba, akkor sem ússzuk meg másfél százaléknál kisebb visszaeséssel az évet.

De ha a legrosszabb forgatókönyv érvényesül, és a járványt csak a jövőre elkészülő vakcina állítja meg, idén pedig újra és újra le kell állítani a gazdaság nagy részét, újra és újra korlátozni kell az emberek mozgását, mert a szigorítások felengedése után újra kezdene elhatalmasodni a vírus, akkor idén ugyan még egy számjegyű lehet a visszaesés, de az még nagyobb baj, hogy akár a jövő év is recessziós lehet.

Úgy kalkulál ez a makroelemző, hogy a második negyedévben brutális, akár 15-20 százalékos is lehet a csökkenés az első negyedév termeléséhez képest.

Ezekkel egybevágnak a Portfolio.hu szerdai felmérésében szereplő, szintén név nélkül nyilatkozó elemzők becslései. Volt, aki 6 százalékos idei visszaeséssel kalkulál, a legoptimistább is fél százalékos pluszt mond csak.

Azt lehetett gondolni kedden, hogy a jegybank szakértői tudnak valamit a készülő kormányzati intézkedéscsomagról, már csak azért is, mert a magyar mentőcsomag egyelőre még a GDP fél százalékát sem éri el, holott a fejlett országokban bejelentett csomagok a GDP 15-20 százalékát is kiteszik. Az Egyesült Államokban szerdán elfogadott mentőöv is óriásira sikeredett. Nem is csoda, a járvány első igazi hetében ott több mint 3 millióval nőtt az első ízben munkanélküli segélyért folyamodók, vagyis a most elbocsátottak száma. Ilyen hatalmas szám még a 2008-as gazdasági válság idején sem volt, akkor a legmagasabb heti szám 800 ezer friss állástalan volt. Elemzők most 1 milliós adatra számítottak, ennek a triplája lett a valóság.

Ehhez képest a csütörtökön elárult részletes adatok arra utalnak, hogy a jegybank csak a már bejelentett intézkedésekkel számolt, vagyis ez azt is jelenti, hogy szerintük igazából komolyabb újabb beavatkozásra sincs szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság ne feküdjön meg.

A jegybanki előrejelzés számai alapján

• a járvány pár hét múlva véget ér (holott csütörtökön a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, szerinte csak idén júniusban-júliusban tetőzik a kór, és a világ legnagyobb részén is még gyorsul a járvány),
• alig lesznek elbocsátások (a miniszter szerint csak márciusban 30-40 ezren veszítik el munkájukat, a következő hónapokban csak az a kérdés, hogy hány százezernél áll meg ez a mutató, és a pénzügyminiszter is egyre pesszimistább hangot üt meg),
• és hogy az elmúlt években megfigyelt vágtató bérek idén is 10 százalék körüli mértékben nőnek.

A meghökkentő jegybanki feltételezésekre rámutatott a Portfolio.hu is.

Az optimista előrejelzés alighanem a jegybankelnök gazdaságpszichológiai elképzeléséből táplálkozik. Matolcsy György régóta képviseli azt a nézetet, hogy a várakozások annyira befolyásolják a tényleges gazdasági döntéseket, hogy egyre feljebb kell húzni a várakozásokat. Ennek eddigi leghíresebb példáját az első Orbán-kormány idején, 1998-tól adta a 7 százalékos gazdasági növekedés hajtogatásával. (Az nem jött össze.) Úgy fest, a már most is drasztikus leépítésekbe kezdett, vagy gyárbezárásokat elhatározó cégtulajdonosok kevésbé hisznek az idei gazdasági növekedési jóslatnak.

Kiemelt kép: Mónus Márton /MTI