Írmagja sem maradt az egykori nemzeti légitársaságnak, december elején törölték a cégjegyzékből, ezzel papíron is megszűnt a Malév Magyar Légiközlekedési Zrt. Jó sokan vesztettek az ügyön:
- A felszámolásból csak az 1100 dolgozó jutott pénzhez, járandóságuk egy részét kifizette a Malév.
- A nagy hitelezők, az orosz Vnyesekonombank és a Boeing repülőgépeket lízingbe adó ILFC nem látott egy fillért sem,
- A magyar állam által szabálytalanul nyújtott 73 milliárd forint támogatást természetesen nem tudta visszafizetni a Malév, ennyit mindenképpen buktak az adófizetők.
- Az egykori Malév útvonalhálózatának izgalmasabb célállomásainak jelentős részét a Wizz Air örökölte meg.
- Magyarországnak azóta sincs nemzeti légitársasága.
Több mint 7 év után sikerült lezárni a Malév-aktát, ebből úgy négy évig tartott, míg az állami felszámoló, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. elrendezte a vagyoni kérdéseket, azután már csak a zárómérleg kézbesítése miatt húzódott az ügy. Indonézül és vagy húsz másik nyelven kell prezentálni a Malév felszámolási zárómérlegét – írta a Zoom két éve arról, mi hányzik ahhoz, hogy a bíróság befejezettnek nyilvánítsa az eljárást, és az egykori nemzeti légitársaság neve a cégjegyzékből is eltűnjön. 2016 novemberében készült el a mérleg, amelyet több mint 3000 címre, az összes hitelezőnek elküldtek. A Zoom úgy tudta, érdemi észrevétel nem érkezett, viszont húsz egykori, külföldi Malév-dolgozó kérte, hogy angol helyett a saját nyelvén kapja meg a dokumentumot.
Bár évről évre halmozta a veszteségeket, 60 milliárd forint adósságot görgetett maga előtt, mégis váratlanul dőlt be a Malév 2012 februárjában, és nem is mindennapi módon: Tel-Avivban az izraeli partner 400 ezer dollárnyi tartozás azonnali rendezését követelte, s lényegében foglyul ejtette a Malév gépét. Addigra a magyar állam már több mint 80 milliárd forinttal stafírozta ki a légitársaságot, és végeredményben ebből lett a baj. Tiltott állami támogatás miatt feldobta Brüsszelben a feltörekvő fapados, a Wizz Air, a vizsgálat végén megtiltották a további állami támogatást, ezzel levágták a lélegeztetőgépről Malévet, és felszámolásba torkollt a történet.
Igaz, volt olyan verzió, hogy rögvest reinkarnálják a nemzeti légitársaságot, mégpedig úgy, hogy a bedőlt Malév eszközeivel és a dolgozóival egy új alapítású, némileg karcsúbb társaság működhessen tovább. Ebből azonban nem lett semmi, ahogy a befektető bevonásából sem. A kínai Hainan ugyan érdeklődött, de végül úgy találták, hogy csak pénzt akar tőlük a magyar kormány, nem is keveset, úgy 100 millió eurót, ám sok beleszólásuk nem lenne a Malév üzletmenetébe, így elálltak a bevásárlástól.
Mire bedőlt, a nevén kívül nem sok mindene maradt a Malévnak, már a felszámolás elrendelésekor világos volt, hogy nem sok pénz várható az eljárástól. Mindössze 2,5-3 milliárd forintra tették a cégvagyont, amivel szemben durván 170 milliárd forint követelés állt.
Pénzt csak a külföldi Malév-adósoktól tudott behajtani a felszámoló, ez viszont várakozáson felüli összeget 4-5 milliárd forintot hozott a konyhára. Ezzel együtt
A törvény betűjét alkalmazva ők se kaptak volna semmit, jóformán csak a vezetői prémiumokra és a külföldi alkalmazottak kifizetésére lett volna elég a pénz, mert ezeket azonnal ki kell fizetni, az egyszerű dolgozókat bére viszont csak az elbocsátásukkor (a csoportos létszámleépítés procedúrájának lejátszása után) lett volna esedékes. Feltehetően a felzúdulás és a demonstrációk elkerülése végett az állami felszámoló precedens értékű pert csinált végig, és ennek az lett a vége, hogy az esedékességi szabály helyett az egyenlő bánásmód és a méltányosság jegyében egyformán kezelték a dolgozói követeléseket, így arányos kifizetés lett az eljárás vége. Mindenki a követelése nagyjából feléhez jutott tehát.
A többiek nem kaptak semmit, a legnagyobb hitelező, a magyar állam sem. Neki 83 milliárd forinttal tartozott a nemzeti légitársaság, ebből 73 milliárd volt az Európai Bizottság által utóbb szabálytalannak ítélt állami támogatás, amit az ukáz szerint a Malévnak vissza kellett volna fizetnie.
Nem ment semmire a légitársaságot 112 millió euróval hitelező orosz külgazdasági bank, a Vnyesekonombank sem, hiába pereskedett. A bank a pert 2016 novemberében elveszítette, és úgy tudni, fellebbezést nem nyújtott be.
Ez persze nem jelenti azt, hogy az oroszok lemondtak volna a 36,8 milliárd forintról és kamatairól, peren kívüli rendezésről kezdtek el tárgyalni Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel.
Kiemelt kép: Mohai Balázs / MTI
