Mint egy hete megírtuk: személyesen is meggyőződtünk arról, hogy az ország északkeleti felében tömegével lövik le a házisertéseket. Ennek ellenére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), határozottan tagadta, hogy e ténynek a sertéspestis-járványhoz köze lenne. Amint lapunknak küldött válaszlevelükben írták:
Magyarországon az afrikai sertéspestis (ASP) vírusa továbbra is kizárólag a vaddisznóállományban van jelen, házi sertésben nem mutatták ki a kórokozót a vizsgálatok.
Az országos főállatorvos, Bognár Lajos augusztus 5-én jelentette be: „Magyarországon nem érintett a sertéspestisben a házisertés-állomány, viszont a vaddisznók között terjed a betegség.” A Nébih elismeri, hogy történtek irtások, de azt állítják, azoknak nem ASP-fertőzés volt az oka. Ez a magyarázat azért rendkívül valószínűtlen, mert
- az állatok a gazdák beszámolói szerint a sertéspestis tüneteit mutatták (láz, gyengeség, vérzések, két-három napon belül bekövetkező elhullás),
- az irtások azóta történnek, mióta a ragályos kór megfertőzte a hazai vaddisznóállományt,
- a környező országok határmenti településein már elismerten sertéspestis miatt irtják a házisertéseket, márpedig a vírus nem tartja tiszteletben az országhatárokat,
- az irtások pont azokon a területeken zajlanak, ahol a Nébih tájékoztatója alapján is magas az ASP-fertőzés kockázata.
Azóta több érintettel és szemtanúval felvettük a kapcsolatot. Szerintük a főállatorvosi nyilatkozat idején már javában folyt a pestissel megfertőződött házisertések likvidálása. Forrásaink egybehangzóan állítják:
Úgy értesültünk, hogy Tiszaeszláron, a nevezetes Kocsis-tanyán is tömegével ölték le a fertőzött mangalicákat. Amikor a mangalicatelepet felhívtuk, bemutatkozásunkra azonnal letették a telefont. Később újra próbálkoztunk, és ekkor bár nem tagadták az irtás tényét, hivatalos információért a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületéhez irányítottak.
Papp Csaba tenyésztésvezetővel sikerült beszélnünk, aki elismerte ugyan, hogy fertőzéses megbetegedés miatt háromszáz disznót le kellett vágni a telepen „megelőzési célzattal”, de hogy ez konkrétan az ASP-vírusfertőzés miatt történt-e, arról nem nyilatkozott.
Rakamaz, Tímár, Tiszanagyfalu,Tiszaeszlár, Kisköre, Poroszló, Tiszafüred, Dormánd, Mezőnagymihály, Tomajmonostor, Tiszaderzs, Abádszalók, Kunhegyes: néhány az információnk szerint sertésvészben érintett települések közül, ahol megpróbáltunk érdeklődni, eredménytelenül.
Az abádszalóki állatorvos egy nyers „Felejtsen el!” felkiáltással csapta le a telefont, rakamazi kollégája meghallgatta ugyan kérdésünket, és nem cáfolta, hogy történtek irtások, de azt kérte, nyilatkozatért forduljunk a megyei főállatorvoshoz, aki viszont nem nyilatkozhat, mivel egyedül a Nébih hivatott a lakosság tájékoztatására.
Napokkal ezelőtt megkerestük Fitos Gábort, a Magyarországi Sertéstartók és Sertéstenyésztők Szövetsége ügyvezető igazgatóját, akinek asszisztense visszahívást ígért, de többszöri próbálkozásuk ellenére nem sikerült vele beszélnünk.
A Nébih sajtóosztályának újra megküldtük a kérdéseinket, de választ két napig nem kaptunk, a telefont sem vették fel. Végül – tájékoztatás helyett – az egyik kormánypárti lap cikkét küldte meg a Nébih, e szerint a kormányközeli lapnak válaszolták meg a 24.hu kérdéseit.
Mint korábban megírtuk, ennek beismerése komoly anyagi veszteséggel járna a magyar sertéságazatnak, azon belül számos Fidesz-közeli oligarchának – tehát az illetékes kormányszerveknek bőven van indítékuk a közérdekű információk visszatartására.
Kérdéseinket a Földművelésügyi Minisztériumnak is megküldtük, a cikk megjelenésig nem kaptunk választ. Amint az illetékesektől bármilyen érdemi tájékoztatás érkezik, beszámolunk róla.
Kiemelt kép: illusztráció, Sebastien St-Jean / AFP
