Megszűnik a médiacégek létét fenyegető reklámadó

Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön a 13+1 pontos gazdaságélénkítési program részeként bejelentette, hogy 2022-ig megszüntetik a reklámadót. A médiacégek életét jelentősen megnehezítő adó kulcsát 2017 májusában emelték a korábbi sávos rendszert átalakítva, július 1-jével egységesen 7,5 százalékosra. A korábbi felső kulcs 5,3 százalékos volt, és az eredeti tervezetben még 9 százalékra emelés szerepelt, ezt mérsékelték végül 7,5 százalékra. Az adónem alól azon médiacégek mentesültek csak, amelyeknek a reklám közzétételéből származó nettó árbevétele nem éri el a százmillió forintot.

Magyarul a közepesnél kisebb, jellemzően egy-két terméket kezelő médiacégek mentességet kaptak az adó befizetése alól, minden más cégnek viszont jelentős terhet jelentett a szabályozás.

Kovács Tibor, a hazai lapkiadókat tömörítő szervezet, a Magyar Lapkiadók Egyesülete vezetője akkor azt nyilatkozta, alapvetően rengetheti meg az iparágat, ha a jellemzően 2-3 százalékos nyereségrátával dolgozó cégekre egy 7,5 százalékos adót vetnek ki. Kovács azt jósolta, hogy az iparág képviselői ennek következtében nem tudják majd tartani a lépést például a nemzetközi szereplőkkel, a döntés újságírói, szerkesztői állások megszűnését vagy akár médiumok eltűnését okozhatja. A piaci szereplők közül sokan politikai eszközként tekintettek az adószabályra, amely segítségével a kormányzat főleg a vele kritikus, a kereskedelmi reklámbevételekre erősen támaszkodó (tehát állami hirdetési megrendeléseket nem kapó) független médiatermékek helyzetét nehezítette tovább.

A jóslat sok szempontból valóságnak bizonyult, az egyébként is nehéz helyzetben levő hazai médiapiacot jelentősen megrázta a szabályozás, a szereplők jelentős része valóban a korábbinál is kiszolgáltatottabb helyzetbe került.

A szabályok mostani változása rövid távon mindenképp jót tehet a piacnak, bár az egyelőre nem világos, hogy a kormányzat tervez-e bármilyen helyettesítő intézkedést.

A 2017. májusi törvénymódosítást akkor az Európai Bizottság azon határozata indokolta, amely megállapította, hogy a reklámadó több ponton sérti az uniós állami támogatási szabályokat. A kormány a brüsszeli döntést megtámadta és jogorvoslatot kért az Európai Bíróságtól, a jogvita ugyanakkor nem halasztotta el a bizottság határozatának végrehajtását.

A kormány nem csak a reklámadó ügyében fújt visszavonulót, a sok kritikát kiváltó közigazgatási bíróságok létrehozását is elhalasztotta csütörtökön, hogy javítsa EU-s pozícióit:

Meghátrált a kormány, elhalasztja a közigazgatási bíróságok létrehozását

Túl sok a nemzetközi kritika, Gulyás Gergely szerint a döntés javítja az ország uniós pozícióját.

Fotó: Illyés Tibor / MTI