A nyugdíj-adategyeztetés nagyon fontos, mert ennek keretében ismertethetjük el az összes szolgálati időnket, amitől függhet a nyugdíjjogosultságunk, illetve időskori ellátásunk összege is. A hivatalból indított nyugdíj-adategyeztetés már 2014 óta zajlik, először az 1955 és 1959 között születetteket értesítették ki, idén pedig már az 1964 és 1969 között született 50-55 éves korosztály van soron.
A nyugdíjfolyósító ezzel készíti elő, hogy nyugdíjba vonulásunkkor a már egyeztetett adatokat figyelembe véve gyorsan és pontosan lehessen megállapíthassák a nyugellátásunkat.
Mit kell tudni az adategyeztetésről?
Az adategyeztetési eljárást levélben kezdeményezi nálunk a MÁK. Először csak értesítenek róla, hogy sorra kerültünk az adategyeztetésben, és hogy hamarosan küldik a kimutatásokat. A később kézhez kapott dokumentumon szerepel az egyeztetésre kerülő szolgálati időszak kezdete és vége – figyeljünk ezekre a dátumokra, mert az ezt követő időszakot később vizsgálják, írja az Adó.hu.
A biztosított, volt biztosított (azaz a leendő nyugdíjas) dolga az, hogy a szolgálati időket tartalmazó értesítést átnézze, ellenőrizze, és jelezze a nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó igazgatási szerv (MÁK) részére azokat az általa ismert adatokat, melyeket a nyilvántartás nem tartalmaz, vagy amelyek nem egyeznek meg a nyilvántartott adatokkal.
Az okmányokat másolatban is benyújthatjuk, de „hitelesítés” kell – ez díjmentesen elvégezhető a nyugdíjbiztosítási ügyfélszolgálaton, vagy a tájékoztató levélben megjelölt helyeken.
A szolgálatiidő-kimutatással együtt egy válaszlevélűrlapot is küld a hivatal, amelybe csak az észrevételeinket kell beírni, nem kell a megfogalmazással, formázássál bajlódni. Találunk a gyermekekkel kapcsolatos nyilatkozatűrlapot is a csomagban, amelyet a nők negyven év jogosultság megállapításához kell kitölteni.
Mire figyeljünk különösen?
Az adategyeztetési eljárásban a nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó igazgatási szerv csak arról küld adatokat, hogy mennyi volt a foglalkoztatók által bejelentett biztosítási idő és a nyugdíjjárulék-köteles jövedelem. A társadalombiztosítási nyilvántartásban ugyanis csak erről van adat.
A szolgálati időnek minősülő egyéb, nem járulékfizetéssel szerzett időszakok ekkor még nem szerepelnek a nyilvántartásban, mert azokat csak az érintett személy ismeri, az igazolásukhoz szükséges dokumentumokkal ő rendelkezik. Vagyis ezeket nekünk kell közölni.
A nyugdíjjárulék-fizetéssel szerzett szolgálati idők mellett nyugdíjjárulék-fizetés nélkül is elismerhető szolgálati idők is léteznek. Ilyen például a katonai (polgári) szolgálatban eltöltött idő, az 1998. január 1. előtt felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok ideje, és az anya 1968. január 1. előtt született gyermekére kapott gyermekenként 365, tartósan beteg, fogyatékos gyermek esetén 550 naptári nap szolgálati ideje. Ezek a járulékfizetés nélkül szolgálati időnek minősülő időszakok az érintett személy nyilatkozata, és igazolásai alapján jutnak a nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó igazgatási szerv tudomására, és ezt követően nyilvántartásába.
A katonai szolgálat időtartamát katonakönyvvel, a felsőfokú nappali tagozatos tanulmányok időtartamát leckekönyvvel, az 1968. előtt született gyermekre vonatkozó adatokat születési anyakönyvi kivonattal lehet igazolni.
Így lesz igazolt a szolgálati időnk
Az adategyeztetési eljárás akár hivatalból, akár kérelemre indul, határozat kibocsátásával zárul. A határozat tartalmazza a nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető összes szolgálati időt, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító szolgálati időt, ezen belül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időt.
Ha felelősséggel együttműködünk a hivatallal az egyeztetési eljárás során, saját adataink pontos rendezését segítjük elő, írja a portál. Cikkükből további részletekről is tájékozódhat.
Kiemelt kép: Istock
