Tavaly összesen 478 állami beruházás fejeződött be 355 milliárd forint értékben, a legtöbb pénz, 217 milliárd forint infrastruktúra-fejlesztésre ment el, ezt pedig a sportcélú beruházások követték 75 milliárd forinttal. Idén hasonló sorrend, de hatalmas ugrás várható – derül ki a Világgazdaság Ingatlan Évkönyv 2019 című kiadványából, amelynek listája a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli minisztertől megkapott adatokon alapul.
A 2019-es, előzetes adatokból többek között kiderül:
- idén már 1601 milliárd forintnyi állami ingatlan készülhet el,
- a legnagyobb részt ezúttal is az infrastruktúra viszi el 1015 milliárd forinttal, a képzeletbeli dobogó második helyére ismét a sportcélú ingatlanfejlesztések kerültek 238 milliárd forinttal, a harmadik helyen pedig a kulturális, rekreációs, turisztikai és egyházi ingatlanfejlesztések állnak összesen 183 milliárd forinttal,
- a lista végén kullognak a nemzeti parkok (4 milliárd) és az ipari-kereskedelmi beruházások (4 milliárd), de szociális területre is csak 19 milliárd forint jut.
Érdemes megnézni, hogy tavaly és idén az állami keret hány százaléka kerül a különböző területekre. Jól látható, hogy bár a teljes büdzsé négy és félszerezése nőtt, ez leginkább még mindig az infrastruktúra- és sportfejlesztésekre költött összegekben mutatkozik meg. Az 1601 milliárdos keret 63,3 százaléka jut idén többek között út- és vasútépítésre, csatornázási munkákra, nagy sebességű internet gerincvezeték kiépítésére, 14,8 százalék pedig sportfejlesztésekre. Utóbbi szelet nagyságát azzal magyarázza az Ingatlan Évkönyv 2019, hogy idén adják át a Puskás Ferenc Stadiont és nyolc kézilabdacsarnokot is.
Egyetlen sportberuházás = szociális fejlesztések tízszerese
Évek óta követjük az új Puskás Ferenc Stadion történetét, de bajban lennénk, ha a pontos bekerülési árat ki kellene számolnunk. Az építkezés 2017 áprilisában kezdődött, a költségeket kezdetben 35-40 milliárd forintra becsülték, utolsó információink szerint az aréna ennek ötszörösét, 190 milliárd forintot emészthet fel. A tisztánlátás már csak azért is nehéz, mert a stadion szerződéseit elképesztően titkolják. Tavaly Szigetvári Viktor hiába kérte közérdekű adatigényléssel az építésért felelős Nemzeti Sportközpontoktól (NSK), adja ki, mely fővállalkozókkal szerződött a Puskás-stadion építésére, ahogy hiába kérte az eddig elvégzett építési, kivitelezési munkák teljesítési igazolásait, valamint a már megtörtént kifizetések részleteit is. Ha abból indulunk ki, hogy a Puskás Stadion 190 milliárd forintot visz el, az azt jelenti, hogy ez az egyetlen sportberuházás
- tízszer annyiba kerül, mint a várhatóan idén átadásra kerülő szociális ingatlanfejlesztés összesen,
- kilencszer annyi pénzt visz el, mint az összes magyarországi szociális ingatlanberuházás két év alatt,
- többe került, mint az összes, várhatóan idén elkészülő állami beruházás az egészségügy, a szociális szféra, a nemzeti parkok, a városrehabilitáció, az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, az oktatási, tudományos, kutatási és az igazgatás területén,
- több mint háromszor annyiba kerül, mint az összes egészségügyi ingatlanberuházás két év alatt,
- harmincnyolcszor drágább, mint a nemzeti parkok fejlesztései tavaly és idén,
- hétmilliárddal többet kóstál, mint az összes kulturális, rekreációs, turisztikai és egyházi állami beruházás idén.
Fontos lenne tudni — viszont az idézett cikkben nem tértek ki rá —, hogy a különböző ingatlanfejlesztésekre költött állami pénz mekkora része érkezett az Európai Uniótól, ezért a szükséges adatokat közérdekű adatigénylésben kértük ki Bártfai-Mager Andrea hivatalától.
Kiemelt kép: Marjai János /24.hu
