Békéscsabán Vincze Jánosné egyéni vállalkozó egy pályakezdő fiatal 9 hónapos foglalkoztatásához 3,47 millió forint európai uniós támogatást kapott. A vállalkozó által üzemeltetett Hargita Panzióban összesen tizenöten dolgoznak, tanulókkal is foglalkoznak. Vincze Jánosné nem először pályázott, bár munkahelyteremtésre korábban nem kért pénzt. Nem érezte macerásnak, pedig profi pályázatíró nem segítette, viszont a helyi iparkamara és a szakképzőiskola igen, illetve a fia, aki figyeli a kiírásokat.
A szakács végzettségű Ondos Csilla 2017-ben kereste meg, hogy szívesen dolgozna náluk. Vinczéné úgy látta, érdemes lehetőséget adni neki, hogy gyakorlatot szerezzen a szakmájában. Ehhez jött kapóra a pályázat.
A vendéglátásban nagy az élőmunkaigény, a ráfordítás, gépeket, berendezéseket kell venni, amikkel korszerűen tudunk dolgozunk, és nehéz mindent kitermelni. Szükségünk volt még egy munkás kézre. Kisvállalkozóként a pályázat nagy segítség volt nekünk
– mondta a vállalkozó.
A 3,47 millió forint 60 százaléka a bérköltségre ment el, a fennmaradó 40 százalékból eszközöket szereztek be, például sokkolót az ételek hűtéséhez, edényeket, kiegészítőket a sütőhöz.
A gyakornok bevált, tapasztalatot szerzett, azóta is náluk dolgozik, tud annyit hozzáadni a vállalkozáshoz, hogy ki tudja termelni a bérét.
Fotó: iStockphoto
A nagy cégeknél 25 millió forint támogatás is juthat egy munkahelyre
A nagy cégek beruházásait és munkahelyteremtését a kormány támogatja, tavaly egyedi kormánydöntéssel összesen 86,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ítéltek oda, 2004 óta pedig már 472 milliárd forintra rúgott az összeg.
Az AUDI Hungária Zrt. például 1,17 milliárd forint kormánytámogatást kapott tavaly júniusban, a cégcsoport így már hatodik hasonló támogatását zsebelhette be az évek során, és összesen 29,7 milliárd forint felett jár. A múlt évben egy új támogatott munkahely átlagban már 10 millió forint körüli összegre jött ki, a magyar cégeknél pedig még ennél is többre:
- tavaly tavaszig átlagban 10,8 millió forintba,
- az elmúlt 12 évben 11,8 millió forintba,
- a tavalyi évben a magyar tulajdonú cégeknél már 15,1 millió forintba került egy új, egyedi kormánydöntéssel támogatott munkahely.
A legdrágább, fejenként 25 millió forintos munkahelyteremtés Mészáros Lőrinc keményítőgyárában volt. A békéscsabai vállalkozónál a szakácstanonc új munkahelye 3,47 millió forintba került, ami durván a hetede a felcsúti milliárdos Viresol Kft.-jének nyújtott támogatásnak.
Nem kell centivel mérni
Csath Magdolna közgazdász szerint fontos és hasznos dolog, hogy a kisebb vállalkozások is kapjanak pályázati támogatást, több szempontból is. De külön kellene választani, hogy mekkora vállalkozásokról beszélünk, és aszerint szétbontani a pályázatokat.
- Legyen a mikrovállalkozásoknak, azaz a 9-nél kevesebb embert foglalkoztató legkisebbeknek, amelyek jellemzően a személyi szolgáltatások terén működnek, vagy kisiparosok. Ezek a cégek azok, amelyek kényelmesebbé teszik a hétköznapjainkat, javítják életminőségünket.
- Aztán külön a 10-50 fő közötti kisvállalkozásoknak, amelyekben benne van a lehetőség, hogy nagyobbra nőjenek.
- És legyen külön a közepesnek számító 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknak, amelyek akár arra is képesek lehetnek, hogy exportáljanak, vagy egy multi beszállítójává váljanak, tanuljanak tőle, és később jussanak el erre a szintre.
Nem szabad ezeket a vállalkozásokat egy kalap alá venni, mert más a tevékenységi körük, és nem ugyanarra a segítségre van szükségük.
Az, hogy egy kisvállalkozó egy dolgozóra is kapott munkahelyteremtő támogatást, szerinte nagyon jó dolog, jó lenne, ha sokan kapnának ilyen lehetőséget. 3,4 millió forint pedig nem sok, ha a teljes bérköltséget, a járulékokat és az esetleges eszközköltséget is figyelembe vesszük. Főleg Békés megyében, Borsodban vagy Szabolcsban, és egyáltalán a multik által kevésbé preferált keleti régiókban kellene, hogy sok mikro-, kis- és közepes vállalkozás hozzájusson a támogatásokhoz. És a kicsik esetén még csak nem is feltétlenül a pályázati hatékonyságot kellene figyelembe venni, hanem azt, hogy elinduljon minél több cég, és legalább egy részük majd tovább is tudjon lépni.
A közgazdász szerint nem baj, ha tízből mondjuk csak öt támogatott mikrovállalkozás tud hosszabb távon talpon maradni, megtartani a felvett embert, vagy növekedni. Már az is nyereség, ha annyi ideig tud foglalkoztatni még egy embert, ameddig tart a támogatás, illetve a továbbfoglalkoztatási kötelezettség.
Nem szabad ezt a kis sikert sem alábecsülni, itt nem kell centivel, szigorúan mérni az eredményeket.
A legkisebb vállalkozások fontos szerepet töltenek be a gazdaságban, a foglalkoztatásban. Itt maradnak, Magyarországon költik el a jövedelmüket, nem viszik ki külföldre. Érdemes odafigyelni az EU adatokra is: az összes kis és közepes vállalkozás 93,3 százaléka mikrocég. Ráadásul egy friss EU-s tanulmány szerint 2008 és 2017 között Magyarországon a mikro-és kisvállalkozások termelékenysége jobban nőtt, mint a nagy cégeké.
Fotó: iStockphoto
A pénzen túl is fontos lenne a támogatás
És nem csak pénzben kelne el a segítség. A közgazdász szerint jó lenne, ha nálunk is készülnének olyan ingyenes oktatási anyagok, mint más országokban, például Ausztriában vagy az USA-ban, amelyek segítik a kisvállalkozókat abban, hogy fejlődjenek. Online programokról van szó, marketing, humán menedzsment és egyéb témákban, amelyekhez a kisvállalkozók ingyen férnek hozzá, saját ütemezés szerint dolgozzák fel az anyagokat, és ha akarják, le is vizsgázhatnak belőlük. És az is jó lenne, ha a hatóságok segítően és nem fegyelmezően közelítenének főleg az induló kisvállalkozókhoz, nem kioktatnák, hanem segítenék őket abban, hogy meg tudjanak felelni a követelményeknek. Ez kultúraváltást jelentene: olyan változást, amelyben az intézményrendszer nem „hivatalként”, hanem partnerként foglalkozna a kis cégekkel.
Így a kicsiknek nem menne el a kedvük már a vállalkozás első hetében az egésztől, hanem azt éreznék, hogy ez az ország tényleg megbecsüli a vállalkozót, a vállalkozást, mint értékalkotó tevékenységet.
A közgazdász tavaly készített felmérésében kisvállalkozókat kérdezett a pályázatokról. A visszajelzések szerint még mindig nem érzik úgy, hogy nekik szólnának a pályázatok, hogy alkalmasak lennének rá, és hogy ha beadnák, akkor tudnának is nyerni.
Multik kontra kkv-k
A betelepülő vagy már itt lévő, bővítő multik szinte automatikusan számíthatnak állami támogatásra, ez csökkenti beruházási és működési költségeiket is. A többi között ezért vagyunk népszerű beruházási terep. Azért jönnek ide, mert megéri nekik, és nem is lehet őket kárhoztatni ezért. De ezzel párhuzamosan el kell érni, hogy a legkisebb vállalkozások is boldoguljanak, például a rájuk szabott pályázatok és a barátságosabb üzleti környezet révén is – mondta Csath Magdolna.
„A bérek folyamatosan emelkednek, amit csak támogatni tudok, viszont a legkisebb vállalkozásoknak nehéz tartani ezt az ütemet. Kapjanak elérhető segítséget, hogy megmaradjon a vállalkozás, hogy még egy embert, majd még többet felvehessenek. Ezzel mindenki csak nyer, ez nem kidobott pénz, még akkor sem, ha nem minden kis cég marad talpon, vagy lesz képes továbblépni. A gazdasági fejlődés, az innováció ugyanis nem képzelhető el dinamikus kisvállalkozói szektor nélkül” – összegezte a közgazdász.
