Bassar al-Aszad szír diktátor pénzembere, Atiya Khoury 2014. december 19-én igényelt először magyar tartózkodási engedélyt, amikor még nem szerepelt az Egyesült Államok szankciós listáján, december 29-én pedig meg is kapta azt. Hogy ez idő alatt mely hatóságok és milyen átvilágítást folytattak, nem lehet tudni — többek között erről ír a Direkt36 oknyomozó központ a 444.hu-n megjelent cikkében.
Khoury 2014-ben vásárolt magyar letelepedési kötvényt, amivel így szabadon tartózkodhatott és üzletelhetett Magyarországon és az EU-ban. Khoury 2017-ben letelepedési engedélyt is kapott a magyar államtól, annak ellenére, hogy 2016 nyara óta szerepelt az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának szankciós listáján. Az amerikaiak szerint Khoury a szír rendszer támogatására mozgatott készpénzt Oroszország, Libanon és Szíria között és emberi jogi jogsértések miatt is felelősség terhelheti.
Bűncselekmény hiányában
Demeter Márta LMP-s képviselő júliusban emiatt feljelentést tett. Szerinte ugyanis a BMH törvényt sért azzal, ha nem vizsgálja felül és nem vonja vissza Khoury letelepedési engedélyét. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) augusztus 1-jén nyomozást indított az ügyben, amit két hét alatt megszüntettek bűncselekmény hiányában. Demeter azt mondta a Direkt36-nak, a határozat ellen panaszt fog beadni az ügyészségre.
Az eljárás megszüntetéséről szóló NNI-s határozatból derült ki, hogy Khourynak mindössze 10 napra volt szüksége, hogy tartózkodási engedélyt kapjon Magyarországon.
A kötvényprogramon keresztül 2013 és 2017 között állampapír vásárlásért cserébe szerezhettek magyar letelepedési engedélyt külföldiek, összesen közel húszezer külföldi kapott így magyar papírokat. A programot tavaly felfüggesztették, idén pedig egy törvénymódosítással meg is szüntették.
Kiemelt képünk a magyar letelepedési kötvényt hirdető oldalt ábrázol, illusztráció.
