A szexoldalak után újabb gyanús ügyleteknél bukkant fel Garancsi és Hernádi

Áprilisban számoltunk be arról, hogy az Európai Unió hírnevét sértő ügybe keveredett Garancsi István és Hernádi Zsolt, akikkel szemben a kartellezés gyanúja is felmerült.

Hernádi cége, a Gran Private Equity Zrt. és Garancsi érdekeltsége, a Garangold Investment Befektető Zrt. még 2013-ban szállt be az az Európai Unió JEREMIE-programjába és 3-3 milliárd forintot kaptak arra, hogy válasszanak ki ígéretes kezdő vállalkozásokat, majd azokba fektessenek tőkét a 70 százalékban az uniótól származó forrásból.

Az Európai Csalás Ellenes Hivatal (OLAF) megvizsgálta a befektetéseket és számos szabálytalanságra bukkant, például többszörös áron cseréltek gazdát a támogatáshoz kapcsolódó honlapok, ráadásul jelentős részük felnőtt társkereső oldal. Emiatt 4,3 milliárd forint uniós támogatást bukott el Magyarország.

Azt is megírtuk, hogy azóta már egy újabb nagyszabású csalássorozatban nyomoz az OLAF.

A gyanú szerint egy jórészt magyar cégekből kiépített hálózat szereplői különféle módszerekkel szabálytalanul számolták el a kutatás-fejlesztésre kapott uniós támogatásokat. Többek között kamuirodákat működtettek, olyan alkalmazottakat fizettek ki a támogatásból, akiket nem lett volna szabad, és rendszeresen túl is számláztak.

Az OLAF olyan súlyosnak találta az esetet, hogy azt javasolta az Európai Bizottság: 9 milliárd forintnak megfelelő eurót fizettessen vissza Magyarországgal.

A jelek szerint a két történet összefonódik.

Pénz, de mire?

Korábban cikkeinkben már olvashatták, hogy a kutatás-fejlesztési céghálózat két legfontosabb szereplője a korábbi nevén BME-Infokom Kft., illetve a Pillar Európa Kft. voltak, amelyek formálisan két külön cégként szerepeltek, de gyakorlatilag egyetlen entitásnak tekinthetők. Ezt az OLAF is megjegyezte a jelentésben, hozzátéve, hogy emiatt szabálytalanul szerepeltek több alkalommal is ugyanannak a konzorciumnak a tagjaiként (és számláztak egymásnak).

Ennek a két cégnek az érdekeltségei aztán a Garancsi-Hernádi páros által osztott uniós pénzekből is kaptak támogatást. Garancsi István befektetési cégének, a Garangoldnak a honlapján található információk szerint a következő öt cég volt érintett: AgroNode Kft., MineData Kft., Winery Datamanagement Kft., Tundralog Kft. és Smart City Kft. A leírás alapján közös vonásuk, hogy informatikai rendszereket készítenek a szőlőtermesztéstől a magasépítési projektekig.

Amint az a táblázatból is látszik, az öt cégből négy esetében Walter János az ügyvezető, az ötödikben pedig Szabó Sándor, és ott van a Pillar Európa és a nevéből a BME-t elhagyó Infokom is. Mindannyian szerepeltek a kutatás-fejlesztési csalássorozatot taglaló OLAF-jelentésben.

Szabó Sándor 2016-ban szállt be a Pillar Európába és az uniós vizsgálat idején a Budapesti Műszaki Egyetem Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszékén dolgozott. Ezenkívül ügyvezetője volt az Infokomnak, ahol az Átlátszó korábbi cikke szerint 2018. márciusig Esztergom fideszes polgármesterének, Romanek Etelkának a fia, Borz Gergely volt a kreatív igazgató.

Az Infokom jelenlegi tulajdonosa a Pro Industria 4.0 Alapítvány. Ez utóbbi kuratóriumában a bírósági adatok szerint ott van Szabó Sándor mellett Walter János. Walter egyéb üzleti kötődései az uniós riportban nem szerepeltek, az viszont igen, hogy az unió nyomozóinak helyszíni ellenőrzése előtt a projektekkel kapcsolatos fájlokat törölt a laptopjáról.

Hogy pontosan mire is ment a pénz, az érintett cégek többségének honlapjáról nem derül ki. Az AgroNode és a Winery Datamanagement kivételével igencsak szűkszavúan foglalják össze a tevékenységüket. Míg előbbiek a tevékenységük leírása mellett azt is feltüntették, hogy a Garangoldtól kaptak anyagi támogatást, a MineData és a Tundralog honlapján alig szerepel több a cégek legfontosabb adatainál, a Smart City-nél pedig még ennyi sem.

Garancsi és Hernádi helycseréje minden érintett cégnél ugyanúgy zajlott. Előbb a Garangold fektetett beléjük pénzt, majd 2018. február 14-én kiszállt a cégekből és megérkezett a helyére a Gran II. Kockázati Tőkealap. Garancsi pénze a legkorábban, 2015-ben a Winery Datamanagement Kft.-be érkezett meg, majd a Smart City Kft. következett. A Tundralog, a MineData és az AgroNode 2016 decemberében kapta meg a tőkeinjekciót.

Fotó: Beliczay László / MTI