Gazdaság
Budapest, 2014. szeptember 26.
Android rendszerre programozók a Kutatók éjszakáján az Ericsson Magyarország Kft. Kutató-Fejlesztő Központjában, Budapesten 2014. szeptember 26-án.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Nem vágta a földhöz az ingyenes állami informatikusképzés a piacot

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2018. 08. 02. 11:09

Négy év alatt négyezer informatikust akar kiképezni az állam, de egyelőre nem árulják el, hol tart az ingyenesnek hirdetett projekt. Az informatikushiány továbbra is égető, és a jelek szerint az állami dömpingképzés nem tarolta le a piacot: egyre több magáncég indít tanfolyamokat.
Korábban a témában:

Tavaly ősszel beindult az állami Informatikai Fejlesztői Karrier Start Program, amit egyetlen piaci cégre, a Training 360-ra bíztak. Képzéseiket folyamatosan indítják és a vállalásaikat tartja a Training 360 – két hét alatt mindössze ennyit sikerült megtudnunk az ingyenesnek meghirdetett programról. De hogy ez pontosan mit jelent, azt cikkünk megjelenéséig nem árulták el, sem a cégnél, sem a programgazda Pénzügyminisztériumban.

A vállalás egyébként az volt (tavaly október végén Varga Mihály még nemzetgazdasági miniszterként mondta), hogy négy év alatt 4000 informatikust képeznek ki, ebből az első ciklusban 1400, a másodikban további 2600 ember képzése és munkába állása valósulhat meg. És a vállalkozásnak csak akkor jár az állami támogatás, ha munkába is állnak azok, akiket kiképeztek.

Nem nagyon örült persze a többi iskola, hogy kihagyták őket a programból, de úgy tűnik, nem tette tönkre az üzletüket az állami képzőprogram.

Vegyes a piaci tapasztalat

A Green Fox Academy nem észlelt számottevő visszaesést az állami program beindítása után a jelentkezők számában, célcsoportjukban. Szerintük ennek az  a fő oka, hogy hozzájuk eddig is azok jelentkeztek, akik a piaci alapú, versenyképes tudást biztosító oktatást preferálták.

A PROGmastersnél más volt a tapasztalat. Amikor tavaly október-novemberben bejelentették az állami programot, felére esett vissza a jelentkezők száma a korábbiakhoz képest, és volt néhány visszalépés is a már felvettek, illetve éppen felvételizők köréből – mondta el a 24.hu-nak Filep Szabolcs alapító-ügyvezető. Ez komoly problémát okozott a tavaly őszi képzésnél.

A helyzetre úgy reagáltak, hogy több pénzt költöttek hirdetésre és mozgósították a partnercégeket is, és végül kettő helyett egy tanfolyamuk tudott elindulni akkor. Azóta azonban jelentősen nőtt a jelentkezők száma, így idén júniusban már két csoportot indítottak.

Budapest, 2013. július 10.
Egy informatikus az Ericsson Magyarország Kutató-Fejlesztő Központjában 2013. július 10-én, miután hosszú távú stratégiai együttműködési megállapodást írt alá - a kormány nevében - a nemzetgazdasági miniszter és az Ericsson közép-európai régióért felelős vezetője.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Képünk illusztráció. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A helyzet stabilizálódott, amiben valószínűleg benne volt az is, hogy kiderült, az állami képzés sem feltétlenül ingyenes, hanem csak államilag támogatott. Ha valaki nem végzi el a tanfolyamot, akkor ki kell fizetnie az árát, körülbelül 1,9 millió forintot, ráadásul az állami képzés nem kínál állásgaranciát, több más iskolával ellentétben. (Lásd még a táblázatot.)

Filep Szabolcs elmondása szerint időközben jó páran jöttek úgy hozzájuk, hogy eredetileg próbáltak az állami programban részt venni, de ott január-február óta nem indult csoport, nem volt felvételi sem. (Egyébként most éppen megjelent a weboldalukon, hogy november 5-én indul a következő tanfolyamuk.)

A tanfolyami kínálatról készítettünk egy táblázatot:

A Green Fox Academy erős versenyt és telítődést tapasztal a piacon, mert az ingyenes Informatikai Fejlesztői Karrier Start Program mellett több versenytárs is megjelent az utóbbi néhány évben.

Nem kellene mégiscsak az egyetem?

Vannak olyan vélemények, hogy a tanfolyami képzés nem ér fel az egyetemmel, második vonalbeliek az ott végzettek. Filep Szabolcs mindkét oldalt ismeri, hiszen ő maga is a BME-n végezett, mérnökinformatikusként.

Sokan igazságtalannak érzik, hogy a négy hónapos képzést elvégzők hasonló pozíciót töltenek be, hasonló fizetésért, mint a diplomás szoftverfejlesztő kollégáik.

Tény, hogy az egyetemi képzés átfogó, komoly elméleti hátteret ad, azonban ennek a 90 százalékát nem lehet a gyakorlatban azonnal hasznosítani. Az intenzív, gyakorlatorientált bootcampek ezért a maradék 10 százalékra – és a legfrissebb piaci igényekre – koncentrálnak elsősorban. Szerinte egyébként alapvetően egyéni hozzáállástól, motivációtól függ, kiből milyen programozó lesz, nem attól, milyen iskolát végzett.

Szeged, 2015. július 8.
Informatikus dolgozik az NNG új szegedi fejlesztőközpontjában 2015. július 8-án. Az autóipari navigációs megoldásokat készítő cég jelenleg harminc embert alkalmaz a Tisza-parti városban, ezt a létszámot néhány hónapon belül ötven, középtávon kétszáz főre kívánják emelni.
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Képünk illusztráció.
Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Az számít, hogy mennyi időt tölt a programozással, és mennyire tartja frissen a tudását. Fontos szempont az is, hogy az egyetem hosszú ideig tart, így nem jó megoldás például azok számára, akik 30-40 évesen pályaváltást terveznek – tette hozzá.

Két éve kezdtünk, azóta mind a 80 végzősünk számára találtunk szoftverfejlesztői munkát különböző informatikai cégeknél. Követjük a szakmai útjukat, és a visszajelzések alapján felveszik a versenyt az egyetemet végzettekkel.

Sőt, 90 százalékuk egy éven belül eljutott az önálló programozói szintre, néhányukra pedig már csapatvezetést is bíznak – tette hozzá.

Hasonló a fizetés, mintha egyetemet végeztek volna

A Green Fox Academy is hasonlóan látja a kérdést, hangsúlyozva, hogy képzésük erősen a gyakorlati tudás átadására épül, ami miatt nehezen hasonlítható össze a tradicionális egyetemi oktatással. Vállalati partnereik visszajelzése alapján viszont azt tapasztalják, hogy bár a képzések különbözőek, végzős hallgatóik tudása, soft skill-jei, elkötelezettsége és korábbi munkatapasztalatuk miatt hasonló kezdő fizetésre számíthatnak, mint egyetemet végzett kollégáik.

Az általuk elhelyezett hallgatókat minimum bruttó 340 ezer forintos fizetéssel foglalkoztatják partnercégeik Magyarországon, de akadt már közel 500 ezer forintos kezdőfizetés is. A többség Magyarországon kezdi meg karrierjét, de van olyan végzett hallgatójuk is, aki külföldön (Svájc, Ausztria, Svédország) helyezkedett el junior fejlesztőként – tették hozzá.

Junior szoftverfejlesztő képzésére 3-4-szeres a túljelentkezés, 3 éves működésük alatt már több mint 450 hallgató nyert felvételt a képzésre, ebből csak tavaly 200. A felvételi során az angol nyelvtudást, a kognitív- és társas készségeket és a digitális írástudást vizsgálják. Saját fejlesztésű kiválasztási rendszerüknek tudják be, hogy a felvett hallgatók 93 százaléka el tudja végezni a képzést, és 90 százalékuk talál a piacon munkát.

Új kezdeményezésük, hogy szeretnék javítani a nők arányát a pályán, ezért indították be a kifejezetten hölgyeknek szóló részidős CodeGirlz és a kisgyermekes anyukáknak szóló Academy4MoMs kurzusokat.

Van már rövidített egyetemi képzés is

Jelenleg tapasztalt szoftverfejlesztőkből van a legnagyobb hiány, ez egy kicsit gátolja a frissen végzettek belépését. De Filep Szabolcs úgy látja, ettől még bőven tud növekedni a szektor, szükség van, és lesz a tanfolyamokra.

Nem lesz elég diplomás

Az informatikai és mérnöki képzésekre idén az egyetemeket megcélzó fiatalok 20,7 százaléka jelentkezett a felvi.hu statisztikái szerint, míg tavaly az arány még 23,9 százalék volt. A DreamJo.bs állásportálon viszont a felsőoktatásban részt vettek számára elérhető állásajánlatok mintegy harmada valamilyen IT-szakmához kapcsolódik. Szerintük ha a trend tovább folytatódik, a néhány év múlva dolgozni kezdő diplomások között sem lesz elég szakértő ahhoz, hogy csökkentsék a szakterület több tízezres hiányát.

Érdekes fordulat, hogy közben az egyetemek (például a BME vagy a Pannon Egyetem) is indítanak idén szeptembertől rövidített, 7 féléves helyett 6 féléves, gyakorlatorientált képzést, amiben másfél év az elméleti rész, és másfél év a gyakorlati, kint cégeknél. Ez a Bprof, hivatalos nevén üzemmérnök-informatikus szak. A Felvi.hu friss adatai szerint a szakra Budapesten 330, Nagykanizsán 288-289, Veszprémben pedig 280 pontnál húzták meg a határt.

Filep Szabolcs szerint a Bprof akár jó lépés is lehet a piaci igények irányába, bár meggyőződése, hogy az elméleti és gyakorlati képzést egymással párhuzamosan lehet hatékonyan végezni annak érdekében, hogy a cégekhez már használható szakmai tudással rendelkező diákok kerüljenek.

Kiemelt képünk illusztráció: Android rendszerre programozók a Kutatók éjszakáján az Ericsson Magyarország Kft. Kutató-Fejlesztő Központjában, Budapesten 2014. szeptember 26-án. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.