Harminc hónap, azaz két és fél év alatt költhetnek legfeljebb 50 milliárd forint (+áfa) összeget üzemanyag-beszerzésre a központosított közbeszerzés alá tartozó intézmények, köztük a minisztériumok, különböző költségvetési szervek, külképviseletek. Sőt, nem csak ők, hanem még más „önként csatlakozó intézmények” is. Hogy melyek az önként csatlakozó intézmények, hiába kérdeztük a pályázatot kiíró Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól, illetve a Pénzügyminisztériumtól.
A költés üzemanyagkártyákon keresztül történhet, közvetlenül a töltőállomásokon. A dolog pikantériája, hogy
Intézményi igénytől függően a megkötésre kerülő keretmegállapodásból az Európai Unióból származó forrásból támogatott gépjármű-üzemanyag üzemanyagkártyával történő beszerzésére is sor kerülhet.
Szerettük volna megtudni, ez konkrétan azt jelenti-e, hogy (csak) uniós forrásból tankolnak-e majd a magyar minisztériumokban, és háttérintézményeikben dolgozó állami tisztségviselők autóiba + más intézmények autóiba. Érdeklődtünk, volt-e ilyen már korábban is, akkor mennyit költöttek uniós pénzből a központi szervek üzemanyag-vásárlására. De választ ezekre a kérdésekre se kaptunk.
A közbeszerzési keretszerződést amúgy az egyetlen ajánlattevő, a Mol nyerte el, és meg is hosszabbítható majd, egy alkalommal, hat hónapra. Az értékelésnél 70 százalékban az ár volt a döntő, a másik szempont a minél nagyobb országos területi lefedettség. A Mol utóbbi feltételből nem áll rosszul, hiszen két éve, amikor felvásárolta az Agip töltőállomásokat, itthon 537 kútja lett, és az ország minden negyedik tankolóhelye az övék volt. Azt is közölték akkoriban, hogy a tranzakció kulcsfontosságú helyeken lévő töltőállomásokat biztosított nekik, valamint erősítette az olajkonszern pozícióját a fővárosban és környékén.
Fotó: Marjai János / MTI
