Megfizethetetlenül drága az albérlet a főváros szívében

A Rentingo.com legfrissebb elemzése alapján, a budapesti bérlakáspiacon idén eddig a legnagyobb kereslet a pesti oldalon a VIII., XIII, XIV., míg a budai oldalon a II. és a XI. kerületben jelentkezett. Elsősorban 30-49 négyzetméteres, egy vagy másfél szobás, téglaépítésű bútorozott és gépesített lakásokat kerestek a reménybeli bérlők.

A budapesti bérlakáspiacon a legszűkebb belvárost jelentő I., V., VI. és VII. kerületekben továbbra is az Airbnb-n keresztül történő pár napos kiadás a jellemző, ami ezekben a kerületekben a szűkebb kínálat miatt jelentősen felvitte a lakásbérleti díjakat, így a hosszú távú bérlés ezekben a kerületekben sokak számára megfizethetetlenné vált. Ugyanakkor lakásbérlésre továbbra is a belvárosban van a legnagyobb igény, hiszen a bérlők többsége a felsőoktatási intézményekhez és a belvárosi munkahelyekhez közel szeretne lakni, így a bérlők ma már kénytelenek a szűkebb belváros közelében lévő kerületekben keresni lakást. Ezek a kerületek még egyrészt közel vannak a belvároshoz és a főbb intézményekhez, másrészt jó tömegközlekedéssel is rendelkeznek. Így a lakásbérlők jelenlegi szempontjainak elsősorban a VIII., XI., XIII. és XIV. kerület felel meg leginkább.

A lakás- és lakótárskereső online portálon, amely ellenőrzött környezetben hozza össze a bérbeadókat a bérlőkkel, illetve a potenciális lakótársakat egymással, idén eddig a kapcsolatfelvételek 61 százalékát a II., VII., VIII., XI., XIII. és XIV. kerületben található lakásokra kezdeményezték a bérlők. A legnagyobb érdeklődés pesti oldalon a VIII., XIII. és XIV., míg budai oldalon a II. és a XI. kerületben található lakások iránt mutatkozott. Ezen belül a kapcsolatfelvételek 20 százaléka a VIII., 15 százaléka a XIV., 11 százaléka a XI., 9 százaléka pedig a XIII. kerületben található lakásokra irányult.

• A keresések 61 százaléka 30-49, míg 23 százaléka 50-69 négyzetméter közötti alapterületű lakásokra történt.
• A kapcsolatfelvételek 72 százaléka egy vagy másfél szobás, míg 20 százaléka kétszobás lakásokra irányult.
• Az érdeklődés 94 százaléka bútorozott vagy részben bútorozott lakásokra mutatkozott, továbbá 86 százalékban téglaépítésű lakásokra vonatkozóan kezdeményeztek kapcsolatfelvételt.
• A háztartási gépekkel jól felszerelt lakásokra irányult a kapcsolatfelvételek túlnyomó többsége, a keresett lakások 100 százalékában volt tűzhely, 93 százalékában hűtő, 85 százalékában sütő, 83 százalékában mosógép, 73 százalékában mélyhűtő, míg 61 százalékában mikrohullámú sütő is. Ez alapján megállapítható, hogy a teljes körűen gépesített lakások könnyebben kiadhatók.

A lakások átlagos havi bérleti díja valamivel több mint 120 ezer forint, míg a négyzetméterre vetített átlagos havi bérleti díj 3059 forint volt.Miközben a havi nettó átlagkereset a KSH legutóbbi adatai szerint márciusban alig több mint 220 ezer forintra emelkedett. Ezek szerint az átlagfizetés fele sem igen elég egy átlagos albérletre.

A bérleti díjat a legnagyobb mértékben az befolyásolja, hogy a lakás melyik kerületben található, további befolyásoló tényező a lakás állapota és felszereltsége, valamint az, hogy a lakás külön bejáratú vagy egymásból nyíló szobákkal rendelkezik.

• A nagyobb vagy kedvezőtlen beosztású lakásoknál előfordul, hogy 2 ezer forint alatti négyzetméterre vetített bérleti díjakkal is találkozunk, ezzel szemben
• a kis méretű, 40 négyzetméter alatti galériázott garzonok esetében az átlagos bérleti díj többnyire eléri a 4000-4500 forintot négyzetméterenként.

Lakásbérléskor persze nemcsak a bérleti díjjal, hanem a rezsivel és a közös költséggel is számolniuk kell a bérlőknek, ami a portál számításai szerint átlagosan havonta mintegy 20 ezer forintos további kiadást jelent, ami egy négyzetméterre vetítve havonta átlagosan még nagyjából 500 forintos kiadást jelent a bérlőknek.

Kiemelt kép: Thinkstock