Harcol a multikkal, de 100 milliárdot dugott a kormány a nagyvállalatok zsebébe 

Egyre nagyvonalúbban osztja a kormány a beruházástámogatásokat: a tavaly áprilisi összesítés óta újabb 99,5 milliárd forint, egyedi kormánydöntésen (EKD) alapuló készpénztámogatást ítéltek oda nagyvállalatoknak, derült ki a kormány.hu-ra nemrég feltöltött dokumentumból. Az utolsó EKD-jelentés óta 53 új szerződést írtak alá, és bő 11 ezer új munkahely létrehozását kellett vállalniuk a nyerteseknek.

A megelőző 14 évben összesen 320 milliárd forint apanázst osztottak ki, ehhez képest az egy év alatt kiszórt 100 milliárd elég mutatós összeg.

Eddig alig, most jobban kedveztek a magyar cégeknek

2004 óta összesen majdnem 419 milliárd forint kormánytámogatást kaptak a vállalatok, és ebből kicsivel több mint 76 milliárd forintot nyertek el magyar tulajdonú cégek. A 15 év alatt 68 790 új munkahely megteremtését vállalták a támogatások címzettjei, ennek kevesebb mint 10 százaléka, 6167 valósult meg tisztán magyar vállalkozásoknál. Ez szerény részesedés, de az utóbbi időben erőteljesen változtak az arányok. Tisztán magyar hátterű cég először 2007-ben kapott támogatást, tavaly tavaszig (azaz 11 év alatt) összesen 19-nek jutott az apanázsból, ehhez képest az utóbbi egy év alatt már 12 támogatás jutott magyar cégekre.

Ugyanakkor az EKD-s toplista nem módosult tavaly tavaszhoz képest, a kapott egyszeri támogatásokat nézve továbbra is vezet a Mercedes, mögötte az Apollo Tyres, a Hankook Tire, az Audi Hungária, majd ismét a Mercedes.

Egyre több pénzből lesznek új munkahelyek

Az adatokat böngészve kiderül, hogy az idő előrehaladtával egyre több pénzt adott a kormány egy-egy új munkahely létrehozására a beruházástámogatásokkal.

• 2004 és 2017 között még csak 5,5 millió forint jutott átlagban egy új munkahelyre,
• 2017-ben 8,25 millió forintot,
• 2018-ban pedig már 8,6 millió forintot adott átlagban a kormány egy új munkahely létrehozásáért a beruházóknak.

A magyar cégeknél még drágábbak az új állások

Érdekes következtetésre juthattunk akkor is, ha megnéztük, vajon mennyi támogatást kapnak a külföldi hátterű beruházók a projektjeikhez, és mennyit a magyar cégek egy főre vetítve.  Az derül ki, hogy utóbbi beruházásoknál akár duplájába is kerülhet egy-egy új munkahely létrehozása:

• tavaly tavaszig átlagban 10,8 millió forintba,
• az elmúlt 12 évben 11,8 millió forintba,
• a tavalyi évben már 15,1 millió forintba került egy új, EKD-s munkahely a kormánytámogatást élvező magyar tulajdonú cégeknél.

Mészáros keményítőgyárát kiemelten támogatták

Az új kedvezményezettek között volt a Visonta Projekt Kft. (amit azóta Viresol Kft.-re kereszteltek), Mészáros keményítőgyára, 6,2 milliárd forintos összeggel, 250 új munkahely vállalása mellett. Ez azt jelenti, hogy több mint 25 millió forintot adott az állam a baráti milliárdosnak minden új munkahelyért, és ezzel a legdrágább EKD-s munkahelyteremtések közé került a keményítőgyári beruházás. Ennél drágább az új támogatások közül csak az Alföldi Tej Kft. munkahelyteremtése volt, egy főre 26,6 millió forint.

A legtöbb új munkahely (770) létrehozását a ZF Hungária Ipari és Kereskedelmi Kft. vállalta, ráadásul csak 8,7 millió forintért fejenként, összesen 6,7 milliárd forintból. Vagyis náluk háromszor annyi új munkahely jön ki hasonló összegből, mint Mészároséknál.

A legtöbb új támogatás kapott cégek dobogósai:

• Hírös Vitál Zrt. élelmiszerfeldolgozás (Magyarország) 7,04 milliárd forint, 650 főre (10,8 millió forint/fő)
• ZF Hungária Kft. (Németország, sebességváltó-gyártás), 6,7 milliárd forint 770 főre (8,7 millió forint/fő)
• Visonta Projekt Kft. (Magyarország, keményítőgyártás), 6,2 milliárd forint 250 főre (25 millió forint/fő)

A szerencsések többször is kapnak

A listát átböngészve az is látszik, hogy az 53 új támogatott között nem egy cég volt, amely már nem az első alkalommal kapott EKD-t, és olyan is akadt, aki idén már kétszer is részesült a kormány gáláns támogatásából:

• A Becton Dickinson Hungary Kft. (USA, orvosi eszköz gyártás) 2013-ban bő 1 milliárd forintot kapott, amit tavaly bő 900 millióval toldottak meg.
• A BorgWarner csoport (USA, járműalkatrész-gyártás), 2014-ben 850 millió forintra, tavaly 1,7 milliárd forintra szerződhetett.
• A GlaxoSmithKline Biologics Kft. (UK, vakcinagyártás), 2006-ban 810 millió forintot, tavaly pedig 1,8 milliárd forintot kaphatott.
• Az IT Services Hungary Kft.-t (Németország, szolgáltatóközpont), 2007-ben 2,1 milliárd forinttal, 2014-ben 443 millió forinttal, tavaly pedig újabb 650 millió forinttal támogatták meg.
• A Master Good Kft. (magyar, élelmiszeripar), 2015-ben 3,56 milliárd forintot nyert el, idén 3,36 milliárd forintot.
• A Nemalk Győr Alumíniumöntöde Kft. (Mexikó, hengerfejgyártás), 2014-ben 406 millió forintos, tavaly pedig 1,4 milliárd forintos segítséget kapott új beruházáshoz.
• A Rosenberg Magyarország Elektronikai Kft. (Németország, autóalkatrészgyártás), 2015-ben 640 millió forintra, tavaly májusban 858 millió forintra, és novemberben 1,6 milliárd forintra szerződhetett.
• A ThyssenKrupp Presta Hungary Kft. (Németország, autóalkatrészgyártás), 2016-ban 10,6 milliárd forintot, idén 3,78 milliárd forintot kapott.
• A Valeo Siemens eAutomotive Hungary Kft. (Franciaország, Németország, járműalkatrészgyártás), idén januárban kétszer is részesült az EKD-ból, 3,25+3,7, azaz összesen 6,95 milliárd forint értékben.

Mészáros Lőrinc ugyan nem egy céggel, de kétszer is részesülhetett a kormánytámogatásból. 

• A keményítőgyárra kapott 6,2 milliárd forint előtt 2015-ben 9,25 milliárd forinttal segítette a kormány izocukorgyár-beruházását, a Tisza-TK Projekt Kft.-nél (amit azóta Kall Ingredents Kft.-nek hívnak).

Visszamondta a támogatást az Emirates

Eddig nem volt példa rá, de most ez is megtörtént:két vállalatnak megszüntették a támogatási szerződését, egy kontraktus pedig elállás miatt szűnt meg.

Ami a megszüntetéseket illeti, mindkét befektető 2014-ben kapott támogatást, az Emirates Magyarországi Fióktelepe (Egyesült Arab Emírségek, szolgáltatóközpont) 300 millió forintot 300 új munkahely létrehozására, a Hungary Borsod Biochemical Kft. (Kína, citromsavgyártás) 1 milliárd forintot, 165 munkahely létrehozására.

A Norbal Kft. 2016-os szerződése pedig (Magyarország, péksüteménygyártás), ami 450 milliós támogatást jelentett volna 260 új munkahely létrehozásához, elállás miatt szűnt meg.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium visszajelzése szerint a Norbal nem nyújtotta be időben a dokumentációt, az Emirates pedig a megváltozott körülményekre hivatkozva kérte a szerződés megszüntetését. A Hungary Borsod Biochemical Kft. végelszámolása kapcsán kérte a szerződés megszüntetését, és tavaly októberben visszafizette a kapott támogatást.

Kiemelt kép: Koszticsák Szilárd / MTI