Jakabfy Tamás józsefváros-ferencvárosi LMP-s képviselő Facebook-bejegyzésében olvastuk nemrég, hogy pártja megszüntetné a kataadót. Az LMP még aznap cáfolt, mondván az adócsökkentés pártján állnak, igazságos és egyszerűbb adórendszert vezetnének be a mostani helyett. Éppen ezért nem szüntetnék meg a katát. Hozzátették, az LMP programjában sem szerepel ilyesmi.
Ettől függetlenül kíváncsiak lettünk, a többi párt tervez-e a katával, és más kedvezményes adózási formákkal. Milyen megoldásuk van a foglalkoztatás agyonadóztatása helyett? Hogyan érnék el, hogy a mikrovállalkozó képes legyen trükközés nélkül fizetni az adót? És azt, hogy a cégek jelentsenek be mindenkit, aki náluk dolgozik. Változtatnának-e a jelenlegi szabályokon, és ha ennek van költségvetési vonzata, akkor honnan biztosítanák a forrást?
Választásálló a kata
Kiderült, hogy a válaszoló pártok egyike sem tüntetné el a katát. Az Együtt azért nem, mert támogatja a speciális foglalkoztatási helyzetűek számára bevezetett, alapvetően átalányadózás-jellegű megoldásokat. Hozzátették:
A DK azzal érvelt, hogy a kata a kisvállalkozások jelentős részének érdemi könnyítést és egyszerűsítést jelent, ugyanakkor a költségvetési bevételeket is inkább növeli, mint csökkenti. Az MSZP-Párbeszéd, a Változás Szövetsége szerint korai az egyes adónemek esetleges megszüntetéséről beszélni. Viszont felemlegették, hogy 2010-ben az Orbán-kabinet 34 központi adóval vette át a kormányzást, ezzel szemben ma 60 adó van. A kata megszüntetése azonban az ő programjukban sem szerepel.
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség azt hangsúlyozta, ők a magyar vállalkozások adóterheinek csökkentésén munkálkodnak. Épp azért nem törölnék el a katát, mert az egyetlen tollvonással minimum havi 50-60 ezer forinttal növelné a kisvállalkozások adóját. Úgy tűnik tehát,
A kata hátrányaira egyedül az Együtt tért ki, de ők is csak az alacsony nyugdíjvárományt említették. Hozzátették, hogy az önkéntes, hosszú távú nyugdíj-megtakarítások aktív ösztönzése kiemelt állami feladat, mert különben a katázók nyugdíjba vonulása súlyosbítani fogja a szociális válságot. Ez azért különösen érdekes, mert jelenleg a katás nem veheti igénybe az egyéni nyugdíj-megtakarítás mellé járó ösztönzőt, azaz a 20 százalékos szja-visszatérítést.
A kata eltörlése csak rontana a helyzeten
Az Együtt nemzetgazdasági érdeknek nevezte, hogy minél többen dolgozzanak bejelentett foglalkoztatottként teljes, vagy részmunkaidőben, tisztességes nettó bérért, megfelelő nyugdíjvárományt teremtve. Ennek elérése azonban sok eszközt kíván szerintük, nem egyszerűsíthető le a kérdés az átalányadózás problémájára.
Megfelelő reálbér-konvergencia, versenyképesség- és termelékenység-növekedés mellett már rövid-középtávon is nőhet a legális munkaviszonyban foglalkoztatottak aránya, remélhetőleg a korábbiaknál rugalmasabb munkaidő mellett. De a kata eltörlése már rövidtávon is rontana ezen a helyzeten, és önmagában nem növelné a munkaerőpiaci tisztánlátást, jegyezték meg.
Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
Minimálbéremelés
A katás körön kívül célzott járulékcsökkentési és fogalkoztatáspolitikai eszközökkel kell elérni az Együtt szerint az illegális foglalkoztatás visszaszorítását. Ebben fontos, hogy a minimimálbér-emelés kívánatos ugyan, de nem szabad elszakadnia a kis- és középvállalkozások jövedelemtermelő képességétől, mivel már a mostani emelések is visszásságokat okoztak számos helyen. Ráadásul éppen a legkiszolgáltatottabb munkások körében, például úgy, hogy a munkaadók a hivatalos munkaidőt 2-4 órával csökkentették – megkerülve a minimálbéres foglalkoztatás költségeit.
Az MSZP-Párbeszéd viszont egyértelműen híve a minimálbéremelésnek. Ők átfogó béremelési programot indítanának: emelnék az alacsony és közepes jövedelmeket: 4 dolgozóból 3 legalább 20-30 ezer forinttal többet vihet haza – ígérik.
Társasági adó kontra járulékok
A Fidesz kiemelte, büszkék arra, hogy bevezették az EU legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adóját, ezzel is csökkentve a magyar vállalkozások adóterheit. Az Együtt viszont elhibázottnak tartja a magasabb (19 százalékos volt) társasági adókulcs csökkentését, mert ténylegesen csak a nagyvállalatok tulajdonosai számára volt előnyös az egységesítés. Ehelyett szerintük a teljes költségvetési mozgásteret a munkát terhelő járulékok csökkentésére kell fordítani. Ez a munkaadók és munkavállalók összessége számára előnyös, és segíti a foglalkoztatottság növelését és fehérítését.
Szja, szocho
A Demokratikus Koalíció Sokak Magyarországa programja alapján egyszerűsítené az adórendszert, és az Együtthöz hasonlóan csökkentené a munkára rakodó adóterheket.
Az szja-nál például csökkentenék az általános kulcsot, hogy a munkavállalók jövedelmei kiszámíthatóbb módon nőjenek. A havi egymillió forintnál nagyobb jövedelmekre ennél valamivel magasabb, a havi hárommillió forint feletti jövedelmekre pedig jelentősen nagyobb kulcsot állapítanának meg. A szochot a korábbi társadalombiztosítási járulékkal váltanák fel, ami garantáltan a nyugdíj- és egészségbiztosítási kasszába kerülne.
A kisvállalkozásokat pedig sávos járulékkedvezménnyel támogatnák, ami az első néhány munkavállaló esetében jelentősen csökkentené a közterheket. Szintén járulékkedvezménnyel támogatnák a hátrányos helyzetű térségekben létrehozott különleges gazdasági övezetekben munkahelyeket teremtő vállalkozásokat.
Nem az egykulcsos adóra
Az MSZP-Párbeszéd, a Változás Szövetsége is nemet mond a 2010-ben bevezetett egykulcsos szja-ra. Indoklásuk szerint
Emellett visszafogta a gazdaságot, a vállalkozásokat is azzal, hogy az alacsony béreknél jelentősen megemelte az adóéket, ezzel csökkentve a nettó fizetéseket és így a vásárlóerőt.
A minimálbérre vetített adóék 2010. január 1-jén 36,2 százalék volt, és ez 2017-re 46,2 (!) százalékra emelkedett – említették meg.
Az egykulcsos adót egyébként is mélyen igazságtalannak tartják, mert az egyre túlzóbb jövedelmi különbségeket nem mérsékli, hanem fokozza, és ugyanolyan mértékben adóztatja azt, aki már az étkezésen vagy a fűtésen spórol, mint azt, akinek magánhelikopterre is telik. Leszögezték, ideje ezt az igazságtalanságot megszüntetni, és újra bevezetni a progresszív szja-rendszert, amelyben az ápolónők kevesebb adót fizetnek majd, mint a bankigazgatók.
Adóterhek átrendezése
A DK a gazdaság fehérítésére automatikussá tenné a bérek kifizetésénél az adók és járulékok levonását, az újonnan létrehozott Adóügyi Szolgálaton keresztül. Emellett csökkentenék a kisebb cégeket érő felesleges ellenőrzések számát, előírnák, hogy nem lehet fél éven belül újra ellenőrizni egy céget, ha az előző vizsgálat nem tárt fel nagyobb problémákat. Viszont szigorítanák a nagyvállalatok ellenőrzését, az adóelkerülés feltárását.
Céljuk, hogy átrendezzék az adóterheket az alacsony és átlagos keresetűektől a kimondottan magas jövedelműekhez, illetve a kisvállalatok terheinek csökkentése mellett növeljék a nagyvállalatok befizetéseit, ezért jelentős költségvetési hatással nem számolnak.
Fotó: MTI/Krizsán Csaba
Uniós bérek kellenek
Az MSZP-Párbeszéd, a Változás Szövetsége azt hangsúlyozta, hogy igazságos Magyarországot akarnak, ezért gazdaságpolitikájuk lényege, hogy mindenki anyagi biztonságban élhessen. Nem kevesek kiváltsága, hanem sokak jóléte a céljuk. Mindent megtesznek azért, hogy a hazai bérek elérjék az uniós átlagot: a magyar munkavállaló munkája – legyen ács, cipész, árufeltöltő vagy gyermekorvos – nem érhet kevesebbet Magyarországon, mint az Európai Unióban.
Fenntartható gazdasági növekedésre törekednek, amelynek feltétele a jogbiztonság megerősítése, a beruházások növelése, a pazarlás és a korrupció megszüntetése, átfogó innovációs- és fejlesztéspolitika, valamint a munkaerő jobb megbecsülése.
Adózzanak többet a szupergazdagok
A szövetség szerint a munkajövedelmek adójának átalakításával párhuzamosan szükség van arra is, hogy az óriásvagyonokat bevonják az adózásba. Tekintettel arra, hogy a nagy vagyonok zöme politikai kapcsolatokon keresztül, és/vagy a szürke-fekete gazdaságban keletkezett. Vagyis a szupergazdagok többsége törvénytelenül, de legalábbis erkölcstelenül halmozta fel a vagyonát – jelentették ki. Ezért adót vetnének ki az óriásvagyonokra, az offshore ügyletekre, a spekulációra és a környezetszennyezésre, továbbá
Férfi-női esélyegyenlőség
A munkavállalók védelme érdekében újraalkotnák a Munka Törvénykönyvét, átalakítanák a munkanélküli ellátások rendszerét. Biztosítanák, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér járjon, nemre való tekintet nélkül. Magyarországon 15 százalékkal kevesebb bért kap egy nő ugyanolyan értékű munkáért, mint egy férfi – emlékeztettek. Segítenék, hogy a nők közép- és felsővezetővé válhassanak, és elérnék, hogy az állami cégek vezető testületeibe legalább egyharmados arányban nőket válasszanak. Magyarország csak akkor lehet sikeres, ha nem csak a családpolitikát alakítja át alapjaiban, hanem megteremti a férfiak és nők közötti esélyegyenlőséget – jelentette ki a választásokon együtt induló két párt.
Munkanélküliség, közmunka
Tervezik, hogy megemelik a munkanélküli támogatás jogosultsági idejét 9 hónapra, összegét pedig az első hat hónapra a korábbi kereset 60 százalékáról 80 százalékra növelnék. Megszüntetnék a közmunkások kizsákmányolását, tisztességes bért adnának nekik, illetve átterelnék őket a valódi munka világába. Ehhez képzéseket és speciális felkészítést adnának.
Bővítenék továbbá a szakszervezetek döntéshozatali jogosítványait, ösztönöznék a dolgozói tulajdonszerzést és a munkavállalói részvényprogramokat. Mindez segíteni fogja a szerintük a foglalkoztatás fehérítését és a szolidaritást.
Munkaerőkölcsönzés
Egyedül az Együtt említette a megreformálandó területek között a munkaerőkölcsönzőket, mert számos szektorban súlyosan problémásnak látják a tevékenységüket. Ennek ugyan a katához nincs köze, de a járulékfizetés-legális-foglalkoztatás-kizsákmányolás-nyugdíjváromány problematikához igen. A munkaerőkölcsönzés területét minden másnál nagyobb a kizsákmányolás, a nemzetgazdasági átlag alatti jövedelmek, a munkavállalói jogok sorozatos és súlyos megsértése jellemzi – jelentették ki. A párt erősebb ellenőrzéssel, a szabályok átalakításával lépne fel a piaci embertelenség felszámolása érdekében.
Kiemelt kép: MTI/Kovács Attila
