Az amerikai GE egyik hazai leányát is magyar vállalkozásnak könyveli el a kormány, de még így is kétséges, hogy teljesülhet-e az orosz-magyar szerződésben vállalt 40 százalékos magyar vállalkozási részarány a paksi bővítésnél – derült ki a GE által szervezett beszállítói konferencián kedden Budapesten.
Mint arról beszámoltunk, a paksi bővítéshez a turbinaszigeteket az amerikai GE-Alstom konzorciuma fogja szállítani. A Roszatom tavaly írt ki európai közbeszerzést a turbinaszigetekre (ez az a terület, ahol a gőzt árammá alakítják át), amit az amerikai cég nyert. Ez az egyik legköltségesebb és legbonyolultabb munka a reaktorépítés mellett, utóbbit az oroszok fogják végezni. A 247 milliárd forintba kerülő két, összesen 1200 MW-os turbináról szóló szerződést idén januárban írták alá Moszkvában, értesülhettünk az orosz sajtóból.
Az oroszokkal kötött államközi szerződésünk kimondja, hogy az építkezésbe legalább 40 százalékban magyar beszállítókat kellene választani. Ez inkább egy irányelv, ténylegesen a Roszatom fogja majd minősíteni és kiválasztani a beszállítókat. Brüsszel csak azt írta elő kötelezően, hogy a munkák 55 százalékára EU-közbeszerzést kell kiírni.
A GE által kezdeményezett fórum célja az volt, hogy felkészítse a magyar cégeket arra, hogy az amerikai cég beszállítóivá váljanak. Ennek egyik eleme a paksi bővítés lehetősége, amelyről Becskeházi Attila, a Miniszterelnökség államtitkára tartott előadást.
Kerítésen kívül
Az államtitkár azt mondta, a kormány célja az, hogy a magyar részvételi arány megközelítse a vállalt 40 százalékot. Korábban a kormány úgy kommunikálta a bővítést, hogy nemcsak az átlagosan 40 százalék lesz meg, hanem akár e feletti magyar részarány is elérhető.
Becskeházi szerint, a paksi bővítés három nagyobb területe közül jó eséllyel az infrastrukturális építkezéseknél rúghatnak labdába a magyar cégek. Pakson kell legalább 1500 végleges lakás, 3000 ideiglenes férőhely. Bővíteni kell a közúti közlekedést, a vasúti és a folyami szállítást. Ezen munkák értéke 600 milliárd forint, amelyben akár 90 százalékos magyar részvétel is lehetséges, mondta.
A bővítés harmadik nagy területe a villamos- és irányítástechnika (nagyjából 800-900 milliárdos csomag) – szerinte itt szinte alig juthatunk munkához.
A legköltségesebb és legbonyolultabb gépészeti munkák értéke 1800 milliárd, de ebben benne van a turbinatender is. Az államtitkár úgy véli – a GE Hungary beszámításával – ezen a területen meg lehet közelíteni a 40 százalékot.
Bár a turbinákat a franciaországi Belfortban gyártják (a nukleáris turbinagyártó francia Alstomot a GE vette meg nemrégiben), a Roszatommal szerződő fél a GE Hungary Kft., így a kormány el tudja számolni jelentős magyar hozzájárulásnak a cég részvételét a paksi bővítésben. Ám még ezzel együtt is kétséges, hogy meglesz a vállalt részarány, mivel az igazán nagy feladatok elvégzésére nem látszik alkalmas hazai vállalat. Egy biztos: a magyar cégeknek 18 hónapjuk van arra, hogy megtalálják a módját a paksi bővítésben való részvételre, mert utána elkezdődik az építkezés.
