A KSH adataiból már régóta látjuk: tolódik a megvásárolt lakások összetétele az olcsóbbak felé. A statisztikai hivatal szerint ez elsősorban a kistelepülések forgalmát növeli, és erre legutóbbi negyedéves jelentésükben külön is felhívták a figyelmet:
az eladott lakások összetétele az alacsonyabb értékűek felé tolódott, ennek hatására a ténylegesen eladott használt lakások átlagos ára kisebb mértékben nőtt, és csak 2,8 százalékkal lett magasabb, mint 2016-ban volt. A bázisidőszakra jellemzőnél alacsonyabb minőségi összetétel azt jelzi, hogy élénkülni kezdett a kistelepülések ingatlanpiaca
– fogalmazott a KSH.
Azt is megjegyezték a statisztikusok, hogy „a lakáspiaci forgalom összetételét 2015 I. negyedéve óta csökkenő trend jellemzi.”
Mindezek alapján feltételezhető, hogy akár Budapesten belül, illetve a főváros és az agglomeráció viszonylatában is megfigyelhető az, hogy az emberek kijjebb, kisebb, esetleg rosszabb adottságú lakásokba költöznek, melyek tulajdonképpen egy alacsonyabb színvonalat képviselnek. Kérdés tehát, hogy mit tapasztalnak az ingatlanközvetítő szakemberek?
Újra cél az agglomeráció
Egyre inkább jellemző, hogy az érdeklődőknek „el kell hagyniuk bizonyos paramétereket” az igényeik közül az ingatlanvásárlási folyamat során – hívta fel a figyelmet a Balla Ingatlan XVIII. kerületi irodájának szakmai vezetője, Rácz Gyula László.
Az első ilyen paraméter az elhelyezkedés, hiszen ugyanazért a pénzért lényegesen jobb minőséget kapnak Budapest határán túl, mint a fővárosban. A szakértő szerint egyértelműen érezhető, hogy
Az érdeklődők gyakran azt mondják, hogy egyszerűen nem tudnak már több pénzt előteremteni, és ott kell venniük lakást, ahol még meg tudják fizetni – jegyezte meg Rácz Gyula László.
Habár jelenleg még nem különösebben nagy mértékű a kiáramlás a fővárosból, az határozottan megfigyelhető, hogy kifelé, és az olcsóbb ingatlanok vásárlása irányába tartanak az emberek – tette hozzá az ingatlanos cég Észak és Bel-Budai irodájának értékesítési vezetője, Palotai Emese. Amiért ugyan be kell vállalnia a hosszabb utazást, de ezt sokan megteszik – avatott be.
Ez azt jelenti, hogy az árak is közrejátszhatnak abban, hogy az agglomeráció az elmúlt egy-két évben „elindult” – vélekedett a szakértő. Úgy látja, hogy a folyamat azonban még nem annyira jelentős, mint évekkel korábban, az előző agglomerációs robbanásnál. Észak és nyugat felé olyan településeket céloznak meg a vevők, mint Budakeszi, Telki, Budajenő, Nagykovácsi, míg délkelet felé Vecsés vagy Gyál lehet a célpont.
A panelek közül is az egyre olcsóbbakat keresik
De nem csak az agglomerációt fedezték fel újra a vevők, hanem az olcsóbb budapesti városrészeket, így például a III. kerületben Békásmegyert is, mely nagyot fejlődött az utóbbi években. Óbudán jelenleg ez a legolcsóbb lakótelep, és érezhetően megnőtt iránta az érdeklődés az utóbbi időben. Az árak mellett olyan előnyei miatt is vonzó az emberek számára, mint a Római-part közelsége, a piac, az új játszóterek, valamint szerepet kap a jó közlekedés is, hiszen ott jár a HÉV.
Az alacsonyabb árak magyarázták egyébként a panelek eddigi felkapottságát is, mely jelenleg is a legelérhetőbb lakástípusnak számít. Viszont, ami iránt nagy a kereslet, annak az ára felmegy, így aztán a lakótelepek közül is egyre inkább a kijjebb találhatókat keresik – jelezte Rácz Gyula. Hiszen, míg Kispesten 20 millió forint körül kaphatunk egy átlagos állapotú és méretű panellakást, addig a rosszabb hírű és a központtól távolabb lévő Havanna lakótelepen akár 17 millió forintért is.
Mindezek mellett pedig az is jellemző, hogy az emberek keresik a kisméretű lakásokat:
– hangsúlyozta Palotai Emese. Megfigyelései szerint egy-egy nagyobb lakásnál az érdeklődők száma töredéke annak, mint amivel az ingatlanközvetítők a kis lakások eladásánál találkoznak.
Összességében tehát elmondható, hogy Ez pedig alapvetően azt jelenti, hogy a központtól távolabb költöznek, legyen szó agglomerációs családi házról vagy olcsóbbnak számító budapesti lakótelepről, de nem véletlenül nagy a kisméretű lakások népszerűsége sem.
Kiemelt kép: Thinstock
