Gazdaság
EU Commissioner Gunther Oettinger attends a press conference at the European Commission in Brussels on February 14, 2018. / AFP PHOTO / Emmanuel DUNAND

A vétlenek szenvedhetik meg, hogy a kormány megszegi a szabályokat

Vaskor Máté
Vaskor Máté

újságíró. 2018. 02. 23. 12:51

Aggodalmat okoz az Európai Bizottságban Lengyelország és Magyarország a menekültelosztási kvótával és a jogállamisággal kapcsolatban - mondta Günther Oettinger német uniós biztos egy pénteki lapinterjúban.
Korábban a témában:

Mindkét kérdésben arra építünk, hogy megtörténik a visszatérés az európai jogrend alapjaihoz

– mondta az Európai Bizottság költségvetésért, emberi erőforrásokért és költségvetésért felelős tagja a Süddeutsche Zeitung című német lapban közölt interjúban.

Elmondta, hogy a bizottság dolgozik egy javaslaton, amely szerint feltételekhez kellene kötni az európai uniós (EU-) beruházási programokat. A terv szerint a testület megvizsgálná az adott tagállam erősségeit és gyengeségeit, ajánlásokat dolgozna ki a szükségesnek tartott szerkezeti reformokról, és végrehajtásukhoz kötné az EU-s támogatások egy részének megítélését.

Arra a kérdésre, hogy nem kellene további feltételekhez is kötni az EU-pénzek kiutalását, azt mondta, hogy a bizottság tanulmányozza a kérdést, és rámutatott, hogy egyes tagállamok a közös európai értékrend tiszteletével kötnék össze az EU-s költségvetés forrásainak elosztását. Kiemelte, hogy jó érvek szólnak a javaslat mellett, a megvalósítás viszont jogilag nem túl egyszerű.

A legfőbb ellenérv az, hogy a vétlen állampolgároknak kellene megszenvedniük, hogy kormányuk megszegi a szabályokat. Ezzel szemben viszont fel lehet hozni, hogy az állampolgárok rendelkeznek választójoggal

– fejtette ki Günther Oettinger, hozzátéve, hogy egyelőre nem akar állást foglalni az ügyben.

Azzal kapcsolatban, hogy Németország hajlandó növelni befizetéseit a közös EU-s költségvetésbe a Nagy-Britannia távozása miatti kiesés pótlása és az új feladatok finanszírozása céljából, kiemelte: meglehet, hogy elenyészik a hajlandóság, ha nem kötik a berlini vezetés javaslatának megfelelő feltételekhez az EU-s költségvetés forrásainak szétosztását.

Az ügyben jogi vagy politikai alapon lehet döntést hozni. Az is előfordulhat, hogy a 2021-ben kezdődő hétéves ciklusra szóló uniós költségvetés, az úgynevezett többéves pénzügyi keret tárgyalása során a tagállamok képviselői egymás szemébe néznek és világossá válik, hogy ha tartjátok ezt az irányt, akkor megszorítások lesznek az (EU-s) beruházásokban, de ha beadjátok a derekatokat és bizonyíthatóan az értékrend és a jogállamiság parancsolata kerül ismét a középpontba, hajlandóak vagyunk szolidaritást vállalni – mondta a német uniós biztos.

Arra a kérdésre, hogy a vázolt irányváltást tanácsolja-e az olyan tagállamoknak, mint Lengyelország és Magyarország, az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa kijelentette, hogy ez pragmatikus megoldás lehet a politikai Európai Unióban.

Hozzátette: reméli, hogy kibontakozik egy intenzív vita, amely olyan ügyekről is szól, amelyek nincsenek közvetlen kapcsolatban a közös költségvetéssel, de kapcsolódnak az EU-hoz mint értékközösséghez.

A korábbi Baden-Württemberg tartományi miniszterelnök a többi között arról is beszélt, hogy Németországban minden megtermelt 100 euróból elvonnak 45 eurót adók, járulékok, illetékek formájában, és ebből a 45 euróból csupán 1 eurót továbbítanak Brüsszelbe, a közös költségvetésbe, vagyis a közös európai beruházások nem tesznek ki számottevő nagyságrendet. Azt is figyelembe kell venni, hogy minden egyes euróból, amelyet Berlin kifizet Brüsszelnek, a bizottság pedig továbbít Varsóba, Budapestre vagy Vilniusba, akár 70 cent is visszaáramlik a német iparba megrendelések révén.

Kiemelt kép: Europress/AFP/Emmanuel Dunand

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.