Vajon hová kerültek az uniós támogatások, mire jutott a tavalyi kifizetésekből? Rengeteg pénzről van szó, hiszen Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára összegzése alapján a tervezettnél is többet, 2488 milliárd forintot fizettek ki a nyertes pályázóknak. 2017-et egyenesen „a kormányzati fejlesztéspolitika sikerévének” nevezte Lázár János helyettese egy nemrégiben tartott sajtótájékoztatón. Le is vezette, miért számít csúcsnak a múlt év. Mert a kormány 2017. március végéig teljesítette azt a vállalását, hogy a 2014-2020-as ciklus összes fejlesztési forrását meghirdeti. Ez 546 pályázati konstrukció keretében, mintegy 9630 milliárd forint értékben megtörtént, és ez év tavaszáig oda is ítélik az uniós támogatásokat – vetítette előre.
A számok imponálóak, de a helyzet az, hogy a GDP durván 8 százalékára rúgó összeg,
Az Európai Bizottság a 2014-2020 között Magyarországnak szánt támogatásból még nem sok mindent utalt át. Csepreghy összesítése szerint 2,1 milliárd euró érkezett Brüsszelből 2017 egészében, ami durván 650 milliárd forint. De nem is fizethettek volna sokkal többet, legalábbis az államtitkári beszámoló szerint a kormány összesen 2,4 milliárd euró értékű számlát küldött ki Brüsszelbe tavaly. (A 2014-2020 időszak eddig eltelt részében sem sokkal többet, mintegy 3 milliárd eurót utalt a Bizottság a kiküldött számlák alapján – ezt már a Miniszterelnökség válaszolta lapunk kérdésére.)
Bőkezűen osztják az előleget
Uniós utalások híján a kormány a magyar büdzséből fizet, ami jókora lyukat ütött a költségvetésen. Az európai uniós támogatások jelentős részének megelőlegezéséről, hozzávetőleg ezermilliárd forintról nyilatkozott korábban Banai Péter Benő, az NGM államtitkára. A gazdasági tárca 2017-ről szóló jelentésében picit más számok állnak, a szerint az uniós kifizetések meghaladták a 2555 milliárd forintot, az uniós bevételek azonban ennek 40 százalékát sem érték el. De a lényeg ettől még ugyanaz: a költségvetés az év folyamán megelőlegezte az uniós bevételeket.
Mégpedig igen bőkezűen. Nem lenne kötelező ilyen arányú előlegfizetés, ez önkéntes vállalás, igaz, a gazdaságélénkítés ezen módját eredetileg uniós pénzből képzelték. A kormány a magyar költségvetésből az uniós előírásoknál nagyobb arányban fizet ki előleget a pályázóknak, de ezt bármelyik tagállam megteheti saját kockázatára, ha stabil a költségvetése – magyarázta Csepreghy.
Nincs ugyan jogszabályba vésve, de
Brüsszel tartja magát a bevett gyakorlatához, nem volt hajlandó a magasabb előlegeket kipengetni, így a magyar kormány állja a cechet. Ez praktikusan azt jelenti, hogy ha mondjuk a Duna Aszfalt Kft. elnyer egy 70 milliárdos útépítési projektet, akkor Szíjj László cége a szerződés aláírása után rögvest, még az első kapavágás előtt kérheti 35 milliárd forint támogatás kifizetését. Az állami szervezetek pedig 100 százalékra jogosultak, ha a számlájukat a Kincstár vezeti.
Azt tudakoltuk a Miniszterelnökségtől, hogy a 2488 milliárd forint kifizetésből mennyi az 50, illetve a 100 százalékos előleg és mennyit fizettek ki már teljesítés után, azaz számlák ellenében. Nem pontosan ilyen bontásban, de megkaptuk a választ.
Fotó: MTI/Varga György
A kancellária adataiból az derül ki, hogy a teljes összeg egyharmadát sem éri el a már elvégzett munkáért, számla ellenében történt kifizetés. A legnagyobb rész az előlegek aránya, a teljes összegből ez több mint 1000 milliárdot, 42 százalékot tesz ki. Mintegy 28 százalék, 695 milliárd költségvetési szervezeteknél landolt, például minisztériumoknál vagy olyan állami cégeknél, mint a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. Ők 100 százalékos támogatáselőleget kérhetnek akár bőven a konkrét feladatra szóló közbeszerzés kiírása előtt. A kifizetés ebben az esetben annyit tesz, hogy a Kincstár egyik számlájáról átvezetik az összeget az adott költségvetési szervezet ugyancsak a Kincstárnál vezetett számlájára. Bár ebből pénzt csak akkor láthatnak a vállalkozások, ha a konkrét feladatokra kiírt közbeszerzések megrendelésekké érnek, de ettől még ez a tétel is beszámít a 2488 milliárdos rekordba.
Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán