Január elsejétől kötelező a cégkapu használata, amely hasonló funkciójú, mint az ügyfélkapu, csak cégek számára készült. Körülbelül 800 ezer olyan gazdálkodó szervezet van, aki vagy kötelezett, vagy jogosult cégkapu nyitására, a Belügyminisztériumtól (BM) kapott adatok szerint azonban közülük eddig csak 370 ezren regisztráltak.
De vajon lesz-e büntetés, ha egy szervezet nem regisztrál? Legutoljára azt lehetett tudni, hogy a regisztráció elmulasztása nem jár büntetéssel. Kérdeztük a Belügyminisztériumot, fogják-e ellenőrizni a cégkapu meglétét, és lehet-e következménye annak, ha nincs. Kiderült, hogy az E-ügyintézési törvény alapján az elektronikus ügyintézést elektronikus kapcsolattartás hiányában is lefolytatják, és a cégkapu nélküli gazdálkodó szervezettel szemben kötelezettségszegés miatt eljárást kezdeményez az elektronikus ügyintézést biztosító szerv. Büntetést azonban nem említett a BM, és ilyesmire e törvény sem utal.
Kötelező lesz, de nem minden szervnél?
A cégkapu webes felületén azt írják,
Ezt a BM is megerősítette lapunknak. Hivatalos levelezésre a cégkaput kell használni, és ezzel párhuzamosan megszűnik a postai levelezés. Mindezt az indokolja, hogy elektronikusan a kapcsolattartás egyszerűbb, idő- és költséghatékony lehet. A cégkapu-szolgáltatáshoz 300 MB kapacitású tárhelyet biztosít ingyen a szolgáltató.
A BM arról nem tett említést, hogy lesznek a kötelező alól kivételek is. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal azonban csütörtökön közlemény juttatott el lapunkhoz, amelyben a következő állt:
Januártól még nem kötelező a cégkapu a NAV-nál
A vállalkozások adóügyeiket továbbra is a lehető legkényelmesebben, elektronikusan intézhetik. Az egyéni vállalkozóknál nem lesz változás, sőt 2018-tól a cégek is használhatják még az ügyfélkaput.
A gazdálkodó szervezetek többségével elektronikusan tartja a kapcsolatot a NAV. Az egyéni vállalkozók esetében az adóügyek intézésében nem lesz változás, számukra továbbra is az ügyfélkapun keresztül történik a kommunikáció. Mindehhez csak ügyfélkapus regisztrációra vagy tárhelyszolgáltatást is magában foglaló e-személyi igazolványra van szükség.
A cégkapura történő zökkenőmentes átállás érdekében a NAV kellő felkészülési időt biztosít a cégeknek. A vállalkozások kérését figyelembe véve a jogszabály átmeneti időszakot vezetett be az adóhivatali ügyek elektronikus intézésére. Ez azt jelenti, hogy a cégek – éppúgy, ahogy jelenleg – jövőre is a képviselőik ügyfélkapus tárhelyén keresztül kommunikálhatnak a NAV-val. A képviseleti jogosultságok is változatlanok, azokat nem kell újra bejelenteni.
Ügyfélkapu vagy cégkapu: az átmeneti időszakban a cég választ. A NAV kizárólag az adózótól cégkapun keresztül érkezett ügyekben küldi a válaszüzenetet a cégkapun keresztül, minden más esetben az ügyfélkaput használja.
Információink szerint az Igazságügyi Minisztérium sem áll be a sorba, ők szintén saját meglévő elektronikus rendszerüket használják a továbbiakban.
Az elektronikus ügyintézés egyébként jó, haladó, XXI. századi megoldás. Csak az a baj, hogy a cégkapu egyelőre még nem kész rendszer.
Vannak hiányosságok
Az alapkoncepció az volt, hogy a cégeknek legyen webes felülete, és ott tudják intézni az összes állami szervekkel, hatóságokkal kapcsolatos ügyüket és fordítva. Ehhez kellene egy olyan rendelkezési nyilvántartás, amiben az ügyvezető vagy az ügyvezetés megnevezi, hogy az egyes ügyeket kik intézhetik a cégkapun keresztül, melyik hivatal küldeményeit ki kaphatja meg. Ebből eddig annyi valósult meg, hogy a webes ügysegéden – tudtuk meg Ruszin Zsolt adószakértőtől.
Az is gond, hogy – erősítette meg Zara László adószakértő is. Vagyis nem személyre szabható a rendszer. Ruszin úgy tudja, talán februártól készülhet el ez a funkció. Ezzel az a baj, hogy bármi érkezik majd a cégkapun keresztül, azt minden meghatalmazott láthatja egyelőre, az is, akire egyáltalán nem tartozik. A napokban tartott e-cégkapus konferencián az egyik ismert magyar multi is erről számolt be: megvan már neki az összes meghatalmazottja, de nem tudja leszűkíteni, ki mit intézhet – mondta Ruszin.
A másik irány, vagyis a céges ügyek intézése a cégkapun keresztül sem egészen úgy működik még, ahogy arra igény lenne.
Ruszin így jellemezte az eddig megismerhető cégkaput: jelenleg van egy Gmailhez hasonlítható levelezési felület, oda jönnek üzenetek, van egy PDF-mellékletük (ami maga a hivatal közlendője). Zara László úgy tapasztalta, hogy a NAV-os ügyfélkapus értesítéseket is megkapja már cégkapun keresztül is.
Ruszin Zsolt azt is megemlítette: Van ugyan gépi interfész, de az még gyerekcipőben jár – tette hozzá. Hiányoznak még szoftverek, mobilalkalmazások is.
Miért kell januártól kötelezővé tenni?
December 28-án indul a szolgáltatás, január 1-től kötelező lesz, vagyis nincs tesztidőszak. Pedig lehetett volna másképp is. Amikor 2006-ban (szintén választás éve volt) elindították az ügyfélkaput, akkor az az év önkéntes volt – aki gondolta, használhatta, de nem volt kötelező. Volt tehát átmenet. A következő évtől kellett csak mindenkinek áttérnie az ügyfélkapura, és akkortól már minden bevallást is azon keresztül kellett küldeni. Ez akkor bevált.
Nem kellene most sem ennyire sietni Ruszin szerint, akár 10 évet is rá lehetne szánni az átállásra, felmenő rendszerben. Annál a jogi személynél, például alapítványnál, ahol nincs meg az alkalmasság a cégkapus ügyintézésre, ott egyelőre önkéntes csatlakozást kellene előírni. Az önkéntes csatlakozás időszaka alatt lehet célcsoportokat kiválasztani és kötelezővé tenni a csatlakozást. Már 2017 nyarán javasolta Ruszin, hogy első körben az állami tulajdonú vállalatok legyenek kötelezően cégkapusok. Ha náluk már jól működik, akkor sok lesz az önkéntes csatlakozó, és a rendszer is egyre alkalmasabbá, elfogadottabbá válik.
Ennyi rugalmasság kellene, hogy tényleg minden flottul menjen. – foglalta össze a véleményét Ruszin, aki egyébként teljes mellszélességgel támogatja az elektronikus ügyintézést.
