Mi a különbség a táppénz és a betegszabadság között? A betegszabadság (maximum 15 nap) akkor járhat, ha a dolgozó saját maga beteg. Ha viszont a gyereke betegszik meg, és vele kell otthon maradnia, akkor csak táppénzt kaphat. És táppénz jár akkor is, ha a munkavállaló már kimerítette a betegszabadságot az adott évre.
- A betegszabadság anyagilag azért előnyösebb, mert erre az időre a távolléti díj 70 százaléka jár (az összeg pedig adó‐ és járulékköteles is).
- A táppénz viszont a fizetés maximum 60 százaléka lehet, de legfeljebb napi 8500 forint (a minimálbér kétszeresének harmincad része).
Ami még különbség: a betegszabadság összegét a munkáltató fizeti ki, míg a táppénzt az állami egészségbiztosítási pénztár állja.
Kivétel van: ha a munkavállaló (munkaviszony jellegű jogviszonyban dolgozó) veszélyeztetett terhessége, üzemi balesete vagy foglalkozási betegség miatt lesz keresőképtelen. Ezekben az esetekben a keresőképtelenség első napjától jár táppénz illetve üzemi baleset, foglalkozási betegség esetén a baleseti táppénz.
Persze mehetnek még szabadságra is a szülők, ha van még nekik (erre az időre a teljes távolléti díj jár).
A Pénzcentrum két dologra hívta fel a figyelmet a betegszabadság és a táppénz, illetve a gyermekek megbetegedése kapcsán. Egyrészt arra, hogy ha jobban járnak a szülők azzal, hogy táppénz helyett inkább betegszabira mennek, akkor nem próbálnak-e saját maguknak betegpapírt pancsolni a körzetivel? Ágazati információik szerint erre bőven akad példa. Másrészt felmerül az is, hogy a jogalkotó miért teremt olyan helyzetet, amivel a gondos szülő rosszabbul jár, mintha maga is beteg lenne? A munkából ugyanis így is, úgy is kiesik – jegyzik meg.
Ehhez képest vicces, ami Olaszországban történt:
Kiemelt kép: Egy anya beteg kislányával a gyermekosztályon Nyíregyházán, a Jósa András Oktatókórház tömbkórházában, 2015-ben.
MTI, Balázs Attila
