Szombaton közel ötven év után megszűnik az Európai Unió cukortermelését szabályozó kvótarendszer – közölte az Európai Bizottság. A tájékoztatás szerint ezzel lehetővé válik a termelők számára, hogy a termelést a valós kereskedelmi lehetőségekhez szabják, és kiaknázzák az új exportpiacok lehetőségeit.
Phil Hogan, a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős uniós biztos kijelentette: a kvótarendszer megszűnése az európai cukorágazat számára fordulópont, amely megnyitja a lehetőséget a termelők számára, hogy nyissanak a globális piacok felé. A kvóták kivezetése után is megmarad a lehetőség, hogy az uniós cukorrépa-termelők és cukorfeldolgozók kollektív tárgyalások útján értékmegosztási záradékot foglaljanak szerződéseikbe – mondta a biztos. Elmondása szerint jelentősen csökkennek a piaci szereplőkre, a termelőkre és a kereskedőkre nehezedő adminisztratív terhek is.
Hogan emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság a kvótarendszer megszüntetésének előkészítéseként javította a cukorpiac átláthatóságát. Az újonnan létrehozott cukorpiaci megfigyelőközpont rövid távú elemzéseket és statisztikákat szolgáltat a cukorpiacról, illetve további elemzésekkel és előrejelzésekkel segíti a mezőgazdasági termelőket és a feldolgozókat tevékenységük eredményesebb szervezésében.
Az Európai Unió közös agrárpolitikája számos intézkedést tesz lehetővé az uniós cukorágazat megsegítésére a piacon keletkező váratlan zavarok esetére. Az uniós bizottságnak lehetősége van közbelépni az árak hirtelen emelkedését vagy zuhanását eredményező, súlyos piaci válságok esetén az uniós behozatali védővám, illetve magántárolási és egyéb válságintézkedések bevezetése révén – ismerteti közleményében az uniós bizottság.
Az Európai Unió a cukorkvótarendszert a közös agrárpolitika első cukorágazati szabályozásának részeként vezette be 1968-ban, és a világpiaci árnál jelentősen magasabb szintű ártámogatást állapított meg a termelők részére. A rendszer felszámolásáról a tagállamok 2006-ban hoztak döntést.
Az EU globális piacvezető a cukorrépa-termelésében, a világ termelésének mintegy 50 százalékát adva. A cukorrépa ugyanakkor a világ cukortermelésének mindössze 20 százalékát teszi ki, a fennmaradó hányadot cukornádból nyerik ki. Az uniós cukorrépa-termelés nagy része Európa északi felében koncentrálódik, ahol a klíma alkalmasabb a növény termesztésére – tudósított az MTI.
Jobban megérte lerombolni a gyárakat
Magyarországon az uniós „cukorreform” 2006. július 1-én lépett életbe – áll az mfor.hu egy korábbi írásában. Ennek keretében az EU fizetett annak a gyárnak, amely hajlandó volt csökkenteni termelését – az első két évben tonnánként 730, a harmadikban 625, a negyedik évben 520 eurót. A tevékenység felhagyása után a gyárat is alkalmatlanná kellett tenni a további cukorgyártásra, ami az épület lerombolását jelentette. A pénzből, amit a gyárak kaptak, a termelőknek is jutott, az EU pedig közvetlenül is támogatta őket, ha növényváltást hajtottak végre.
A rendelkezésre álló adatok szerint a kabai cukorgyár tulajdonosa 23 milliárd forint kompenzációt kapott azért, mert 2007 végén bezárta az üzemet és a birtokában lévő 109 ezer tonnás kvótát leadta az EU-nak. Utoljára a szerencsi gyárat zárták be 2008 tavaszán. Az akkori kormány próbálkozott azzal, hogy ajánlatot tesz a termelőknek a cukorrépa-termesztés folytatása érdekében, ők mégis inkább az uniós pénzt fogadták el, amit a termelés felhagyásáért adtak.
