Belföld

Ki felel a magyar cukorválságért?

Szakértők szerint átgondolatlanul zajlott az iparág privatizációja, a szakmai befektetők pedig főként piacszerzési céllal hozták ide a pénzüket.

Hétfőn kezdte meg munkáját a cukorgyárak privatizációját és az uniós cukorreformok itthoni következményeit feltáró országgyűlési vizsgálóbizottság.

Zsigmond András, a Cukoripari Kutatóintézet ügyvezető igazgatója elmondta, a magyar cukoripari privatizációhoz sok illúzió kapcsolódott, többen úgy gondolták, hogy gyorsan bevezethető lesz az Európai Közösség cukorrendtartása, és hamar fel lehet zárkózni az uniós szinthez. Ám bebizonyosodott, hogy ezek csak remények voltak, a cukorrendtartás bevezetését el kellett halasztani, mert Magyarország nem lett gyorsan az Európai Közösség tagja.

A rendszerváltáskor Magyarországon még 12 működő cukorgyár volt, 2008-ra azonban csupán egy maradt: az Agrana kaposvári gyára. Az Eastern Sugar 2007-ben bezárta a kabai üzemet, az Agrana és a Nordzucker pedig felszámolta a termelést a szolnoki és a szerencsi cukorgyárban.

Magyarországon az uniós csatlakozáskor 401 684 tonna cukorkvóta állt rendelkezésre, most pedig összesen 105 420 tonnányi van. 1990-ben hazánkban még 120 ezer hektáron termeltek cukorrépát. Jelenleg valamivel több mint 13 000 hektáron folyik a termelés.

Zsigmond András elmondta: egy új cukorgyár építése, amely éves szinten mintegy 100 ezer tonna cukor előállítására volna képes, összesen mintegy 80 milliárd forintra rúgna. Alternatívaként említette, hogy esetlegesen a kaposvári termelési kvótát lehetne emelni évi 150-200 ezer tonnára. Szükség esetén pedig akár nádcukor-finomításra is vállalkozhatna az üzem, így az megtermelhetné a belföldi cukorszükségletet.

Kelemen István, a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének főtitkára pedig arról beszélt, hogy a cukorrépa-termesztés helyett akár meg lehetne vizsgálni a Stevia nevű édesítőszer alkalmazását is, amit egy hasonló nevű növényből nyernek ki, igen jó hatásfokkal. Ezt az édesítőt cukorbetegek és diétázók is fogyaszthatják.

A szakemberek szerint Magyarországon csak akkor éri meg a cukorrépa termesztése, ha jelentős vízgazdálkodási programot valósítanak meg a kaposvári cukorgyár mintegy 50 kilométeres körzetében, hogy egy esetlegesen aszályos időszakban a cukorrépatáblákat öntözni lehessen. Emellett a szállítási költség is csökkenthető volna ily módon.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik