A KSH első becslése szerint 2017. júliusban az export euróban számított értéke 5,2, az importé 11 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi többlet 359 millió euróval csökkent.
2017. júliusban:
- A kivitel értéke 7,6 milliárd eurót (2337 milliárd forintot), a behozatalé 7,3 milliárd eurót (2238 milliárd forintot) tett ki.
- A külkereskedelmi többlet 322 millió euró (99 milliárd forint) volt.
- A kivitel 79, a behozatal 78 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le.
Az export az idei legalacsonyabb érték és 1,220 milliárddal alacsonyabb az előző havinál, de 379 millióval több az egy évvel korábbinál. Az export alakulása nyilvánvalóan összefügg az ipar gyenge júliusi teljesítményével, amely volumenében 4,8 százalékkal elmaradt a júniusitól és alig 0,2 százalékkal nőtt éves összehasonlításban – jegyezte meg a KSH.
Elemzők: az autógyárak nyári leállása látszik a külkereskedelmi adatokon is
A várakozásoktól jelentősen elmaradt a júliusi külkereskedelmi többlet értéke, amit vélhetően az autógyárak nyári leállása és emiatt az ipar gyenge teljesítménye okozhatott – kommentálták a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott előzetes adatait piaci elemzők az MTI-nek.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a várakozásoktól elmaradó külkereskedelmi adatok összefüggésben vannak a júliusban stagnáló ipari teljesítménnyel, amit vélhetően az átmenetileg leálló autóipari kapacitások okoztak. Arra figyelmeztetett, hogy a harmadik negyedéves havi számokat majd együtt lesz érdemes közelebbről elemezni, és az iparhoz hasonlóan a külkereskedelmi folyamatok is szeptember végére térhetnek vissza a megszokott kerékvágásba. Összességében az idén a külkereskedelmi többlet 9-9,5 milliárd euró lehet a tavalyi 9,725 milliárd után.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is arra a következtetésre jutott, hogy – feltehetően egyes autógyárak nyári üzemszünetének hatására – a júliusi gyenge ipari termeléssel összhangban alakult az export, míg a belső kereslet élénkülését tükrözi az import. A belső kereslet élénkülésének, a fogyasztás gyorsulásának és a beruházások robosztus emelkedésének importnövelő hatását részben ellensúlyozza a kiváló külső kereslet, valamint a növekvő exportkapacitások. Az alacsony szinten beragadt olajárak pedig a vártnál kisebb mértékben rontják a cserearányokat. Mindezek hatására idén a külkereskedelem többlete 8,7 milliárd euróra mérséklődhet a tavalyi 9,725 milliárdról – fejtette ki.
2018-ban az új autóipari kapacitások várható üzembe helyezése miatt érdemben bővülhet a kivitel, így a Takarékbank elemzője a továbbra is élénk belső kereslet ellenére sem várja a külkereskedelmi többlet jelentősebb csökkenését. A tartósan magas külkereskedelmi többletnek köszönhetően a folyó fizetési mérleg és a külső finanszírozási képesség is tartósan többletet mutathat, ami hozzájárul a külső adósságok és így a külső sérülékenység meredek csökkenéséhez, 2019-ben pedig a hazai gazdaság nettó külső hitelezővé válhat – tette hozzá Suppan Gergely.
