A közszolgálatban dolgozókat képviselő szakszervezet csütörtökön folytatta a bértárgyalásokat a kormánnyal.
A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete közleményében jelentősnek nevezte a folyamatot, felidézve, hogy a kormány a tavalyi sztrájkok előtt jogszabályi és egyezményi kötelezettségei ellenére sem „vette fel a kötelező tárgyalások fonalát”, és az Orbán Viktor által tárgyaló félként kijelölt Rogán Antal „elérhetetlenné vált a szakszervezet számára”.
Az érdekképviselet emlékeztetett, hogy idén nyár előtt, miután az érintettek számára nyilvánvalóvá vált, hogy ismét kimaradnak a béremelés sorából, a szakszervezet ismét munkabeszüntetést hirdetett. Július 17-én országszerte ötezernél több tisztviselő és műszaki, gazdasági segítő tette le a munkát több mint száz polgármesteri hivatalban. A szakszervezet szerint ez válthatta ki a Miniszterelnökség által tárgyalásokra kijelölt Belügyminisztérium előzetes válaszát, és ezért lehetett egyeztető tárgyalás még július 14-én, a sztrájk előtt. Ez viszont eredménytelenül ért véget, de a felek megegyeztek a folytatásban.
A Belügyminisztérium időközben előzetes kalkulációkat végzett a követelt béremelési változatok költségigényéről, amelyek nem nyilvánosak, de az újabb tárgyalás alapját képezték. A csütörtöki egyeztetésen a tárcát Pogácsás Tibor államtitkár, a szakszervezetet pedig a Boros Péterné elnök vezette delegáció képviselte. Az önkormányzatok képviseletében megjelentek a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, a Faluszövetség, a Községek és Kistelepülések Országos Önkormányzati Szövetsége, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége, a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége és a Jegyzők Országos Szövetsége képviselői.
Pogácsás Tibor államtitkár utalt arra az egy éve fennálló lehetőségre, ami alapján az önkormányzatok szabadon emelhetik tisztviselőik illetményét. Boros Péterné viszont megemlítette, hogy 17282-en kilenc éve semmilyen bérintézkedésben nem részesültek.
A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Fehérvári Tamás meglepetést okozott azzal, hogy közvetlen háttértárgyalásokra hivatkozva üdvözölte a kormány bérajánlatát. Boros Péterné azonnal kérte ismertetni ezt az ajánlatot, de Pogácsás azt mondta, a kormány még semmiféle ajánlatot nem tett, Fehérvári valószínűleg félreérthetett valamit, és a költségkalkulációt ajánlatnak vélte.
Az önkormányzati szervezetek többsége azt a javaslatot támogatta, amely szerint nem a 38 650 forintos illetményalapot emelnék, hanem inkább a hivatali dolgozókra jutó, ma 4 570 000 forint költségvetési fejpénzt. Az összeget idén október elsejétől 5 380 000 forintra, 2019-ben hatmillióra kellene emelni a javaslat szerint.
A megyék képviselete kiállt a szakszervezeti elnök álláspontja mellett, követelve a járási hivatali és önkormányzati dolgozók egységes bérezését, mert utóbbiak is állami feladatot valósítanak meg. Pogácsás azonban azt mondta, a járási hivatali hatáskörök bővülése csökkentette az önkormányzatok terheit, és az intézmények, iskolák korábbi működtetési plusz támogatása is az önkormányzatoknál maradt. Szerinte ellentmondásos, hogy szegény települések emeltek a tisztviselőik bérein, gazdag városok viszont ezt nem tették meg.
A szakszervezet a tárgyaláson azt az álláspontot alakította ki, hogy az illetményalap emelésében lát garanciát, így mindenki kap emelést, és keretként előkerült a kollektív szerződések bevezetése is. Boros Péterné azt mondta, kormányzati ajánlat hiányában különösen nehéz az egyeztetés. Sztrájkköveteléseit az érdekképviselet fenntartja.
A kormányoldal jelezte, hogy folytatni kívánja az egyeztetést, és remélik, hogy az első kormányülésig, augusztus 24-ig eredményre jutnak. Boros Péterné a tárgyalás végén megerősítette a szakszervezeti követeléseket, miszerint a megoldásnak el kell érnie az átlagosan 48 ezer forintos nagyságrendű illetményalap mértékét, és garanciálisnak kell lennie minden dolgozóra nézve. Előrébb kell lépni a kollektív szerződéses rendszer felé, és törvénybe kell foglalni a Közigazgatás Napját.
