Gazdaság

Turistaálom marad a Balaton körbevonatozása

Legalábbis egyelőre. Pedig igény van rá. A megoldás egy Csajág nevű apró falu határában rejtőzik.

A kormány 2015-ben történelmi jelentőségű pillanatnak nevezve jelentett be egy 300 milliárd forintos balatoni fejlesztési csomagot. Közölték, a pénzt 2020-ig költik el, és olyan, rég dédelgetett fejlesztéseket valósítanak meg, mint a Sió-zsilip és -csatorna felújítása, a balatoni bringakörút fejlesztése, valamint

a balatoni körvasút megépítése.

Aki próbált már este átjutni vonattal a tó keleti partjáról Siófokra, vagy épp a Badacsonyból Keszthelyre, az tisztában van vele, mekkora szívással jár ez a próbálkozás – a Velvet pár éve megkísérelte körbevonatozni a tavat, átszállásokkal és lecsúszott csatlakozással együtt közel nyolc óra volt az út.

A Balaton déli partján az adriai 30-as számú nemzetközi vasútvonal fut, villamosított, modern pálya, gőzerővel zajlik a felújítása, illetve most, a szezon miatt épp szünetel. Egy szintén villamosított mellékága a keszthelyi 30B, ami a nemrég felújított vasútállomásra fut be.

Itt az első rés a pajzson: ha az ember továbbvonatozna, át kell szállnia dízelszerelvényre, ami elviszi Tapolcáig. Ott ismét át kell szállni, már ha Füred felé törekszik az ember a 29-es vonalon.

A következő csonka részt, ami megakadályozza, hogy Balatonfüredről Siófokra juthassunk, a Balaton keleti fertályán találni. Ugyanis az északi parti vasútról leghamarabb Szabadbattyánban – gyorsvonatok esetén Székesfehérváron – lehet átszállni, ami óriási kerülő. Pláne, hogy Csajág és Lepsény között van egy vágány, a 27-es vonal részeként, amin nincs vasúti forgalom (lásd a vasúti térképet).

A fő problémák tehát:

  • Balatonederics és Badacsonytördemic között kéne vágányt építeni, azonban ez a Lesence-patak mocsaras völgye, ami ráadásul a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területe, és nagy környezetpusztítással járna az építés.
  • A keleti részen, Csajág és Lepsény között létezik egy csapnivaló állapotú vágány, de Csajágnál pont “rossz irányba”, vagyis balra kanyarodik a pálya, nem jobbra, Balatonakarattya felől Lepsény irányába. Ezt a lehetőséget ki kéne építeni, esetleg az egész hurkot Balatonaliga és Akarattya között vadiúj vágánnyal levágni.
  • Villamosítani kéne az északi parti, szezonon kívül alig használt pályát.

Alább, a térképen a szürke csík az északi parti, voltaképp két darab vasútvonalat, a sötétkék a déli parti vasútvonalat, a piros csíkok a körvasúthoz esetlegesen megépítendő vasúti pályákat, a narancs pedig a meglévő, ám felújítandó pályát jelzi.

Forrás Google Maps

Régi óhaj, jó indokokkal

Annyira rég epedeznek a balatoniak és a turisták a tó körbezakatolásáért, hogy már egy 2001-es Magyar Nemzet cikket is találtunk a témában. A Balatoni Szövetség félszáz önkormányzata akkoriban vetette jegyzőkönyvbe, hogy igenis kell körvasút. Idézünk:

A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium vasúti közlekedési főosztálya méltányolja a balatoniak körvasútjavaslatát, és mint a lapunknak nyilatkozó Horváth Lajos főosztályvezető elmondta: ismételten megvizsgálják egy átszállás nélküli járat üzemeltetésének lehetőségét.

A hvg.hu tavaly írt a projektről, idézte a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánost is, aki azt mondta, a kormány prioritásként kezeli az ügyet. A lap rákérdezett a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.-nél és a MÁV-nál is az ügyre, de konkrétum nem derült ki. A cikk szerzője szerint a keleti átkötésnél többet érne a vonat- és a hajómenetrend összehangolása.

Az Indóház magazin portálja, az Iho.hu még tavaly májusban közölt interjút a NIF Zrt. – azóta már az Eximbankba ejtőernyőzött – kommunikációs igazgatójával, Loppert Dániellel az északi parti villamosításról. Ennek első üteme az eredeti tervek szerint Szabadbattyántól Aszófőig legkésőbb 2019 elejére készülne el, a pályát nem újítanák fel, csak a lassújeleket szüntetnék meg és kipofoznák az állomásokat. A körvasútról is szó esett, Loppert közölte:

Hamarosan elindulnak azok a tervezési folyamatok, amelyek eredményeként eldőlhet a végleges nyomvonal kérdése, azaz hogy a Balatonaliga–Balatonakarattya új nyomvonal építése, vagy a Lepsény–Csajág meglévő felújítása optimálisabb.

Aztán beütött a krach, június végén eredménytelennek nyilvánították az első közbeszerzést, amit még tavaly decemberben írtak ki, és amire négy ajánlat érkezett.

Elég lenne Tapolca és Tapolca között

A legtöbb blog és cikk a legolcsóbb opcióval számol, miszerint Tapolcától Tapolcáig mehetnének a körvonatok, így ugyan buknánk, hogy végig partközelben haladjon a nyomvonal, viszont nincs “átvágás”, csak a Csajág-Lepsény szakaszt kéne kipofozni. Ez része a Veszprém-Lepsény vonalnak, amin 2007 óta szünetel a személyforgalom, tehervonatok is csak az északi részen hozzák-viszik a műtrágyát. A vonalat lelkes emberek annyira újranyitnák amúgy, hogy Facebook-oldalt és honlapot is szenteltek a célnak.

A honlapon plusz érvként megjelenik, hogy a bezárt vonal által érintett településeket (Balatonfőkajárt, Csajágot, Küngöst, Papkeszit, Vilonyát, Királyszentistvánt, Sólyt) bekapcsolná a turisztikai vérkeringésbe, illetve e falvakból könnyebb lenne közlekedni bármerre. 2011-ben az érintett önkormányzatok kezdeményezték is az újranyitást.

A több helyen legendásként emlegetett győri fürdővonatok is visszatérhetnének, hiszen Veszprémnek és Győrnek is van vasúti kapcsolata. Az egyik fő érv amellett, hogy buszon kényelmetlenebb utazni, pláne “hordozható számítógépen dolgozni” a kátyúk miatt, a következő:

424 utas vesztette életét a magyar vasút teljes, 166 éves történelmében! A közutakon csak az elmúlt évtizedben 12.000 ember halt meg. Évente háromszorosa a vasút teljes, bő másfélszázados történelmének!

Megkérdeztük a MÁV-ot, van-e terv a körvasút esetleges elkészülte utáni menetrendre, illetve hogy lenne-e elég vasúti jármű, amire annyit közölt a vasúttársaság, hogy addig nem foglalkoznak a kérdéssel, míg a NIF el nem készül a tervekkel. Annyit azért megjegyeztek, hogy sok új vagonra, mozdonyra várhatóan nem lenne szükség.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Léteznek tervek

A NIF már bővebben válaszolt kérdéseinkre. Kifejtette, a körvasút épül, ennek része a dél-balatoni vasútvonal felújítása, ami teljesen 2018 őszére készül el, de már tavasszal sem lesz jelentős vágányzár. Mindez 72,36 milliárd forintba kerül.

A tó teljes vasúti körbejárhatósága más tészta.

A NIF kapott már kapott rendelést a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól az észak-balatoni vonal Aszófő-Tapolca-Keszthely szakaszának, azaz a fejlesztés második ütemének részletes terveire és vizsgálatára. Eztán készülhet el a részletes megvalósíthatósági tanulmány, valamint a kapcsolódó engedélyezési tervek.

Ne feledjük: még az első ütem közbeszerzése sem zárult le, szóval nem a közeljövőről beszélünk, a második ütemet is leghamarabb a jövőre kezdik előkészíteni.

A NIF hozzáteszi:

A balatoni körvasútra vonatkozóan korábban elvi szintű vizsgálatok készültek, amelyek kitértek az irányváltással történő, motorvonati közlekedésre, illetve a csajági deltavágány kiépítésére is. Az elvi vizsgálatok során nem született döntés a megvalósítandó változat nyomvonaláról és műszaki paramétereiről, ezt a részletes megvalósíthatósági tanulmány készítése során lehetséges meghozni.

Mindenesetre közérdekű adatigényléssel kikértük a körvasút elvi terveit, amit a NIF megbízásából az Unitef-Uvaterv Konzorcium készített el 2012-ben. A NIF válasza szerint a tanulmány a térség teljes vasúti közlekedését vizsgálta, ezért kivonatot küldtek nekünk. Ebben rögtön az elején igazolják, hogy kéne tenni valamit:

A szabadbattyáni átszállást, mint a körüljárás fizikailag lehetséges kapcsolatát nem lehet utasbarát szolgáltatásnak tekinteni.

Különböző számításokat végeztek, melyek szerint még busszal is tetű lassú az átjutás Füredről Siófokra, 5-10 perccel rövidülhetne ez, ha megépítenék a csajági deltavágányt (1:25 óra helyett így 1:15 lenne jó esetben). A körbevonatozásra legrövidebb időként 6 órát számoltak.

Azt hinné az ember, busszal sokkal jobb a helyzet, de nem: a 2012-es vizsgálat szerint helyközi járatokkal 7 óra Siófoktól Siófokig körbebuszozni a tavat. Vasút és busz kombinációjával, átszállások hadával is 7 órára jött ki a tókerülés.

Fotó: Facebook/NIF

Igény van-e?

A vasút lenne tehát a leggyorsabb, de keleten el kell menni Fehérvárig, ami akár 50 perccel is hosszabb menetidőt jelenthet, mintha Lepsény és Csajág között járhatna a vonat.

Külön jó lenne Tapolcán deltavágányt építeni, de ez az átszállás megnehezülése miatt nem feltétlenül jó. A körüljárás a villamosítás jelenlegi északi hiánya miatt dízel- vagy kettős üzemű motorvonatokkal valósítható meg. Csajágon ugyanúgy delta kéne, bár így a vonatok elkerülnék az állomást. Persze rövidebb lenne a balatoni magasparton való elvezetés, de ez értelemszerűen nagyobb építést kívánna.

Az biztos, hogy a Csajág-Lepsény vonalat karban kéne tartani, az aljakat cserélni, rendszeresen ellenőrizni, mert a vonal rossz állapotban van.

Utasszámot is prognosztizáltak, nem túl magasat. Hétköznap nyáron mindkét irányban 100 fő, ősszel csupán 40 fő. Ez persze függ például az indulási időpontoktól, de összességében szükségtelen a körüljárás.

A költséget csak tippelni tudják. A legolcsóbb verzió 2-4 milliárd, a legdrágább 12-16 milliárd forintot saccol, de hangsúlyozzák, hogy részletes tervek nélkül lehetetlen pontos becslést végezni.

Azokra a tervekre meg ugye még évekig várni kell.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik