Az adóelkerülést megfékezni szándékozó javaslat az agresszív adótervezési struktúrák kialakításában, marketingjében közreműködő bármely személyeknek, illetve végső soron ezek felhasználóinak írna elő közvetlenül kötelező jelentéstételt. Az adatszolgáltatási kötelezettséget az adóhatóság felé kellene teljesíteni az érintetteknek, olyan ügyletek, adótervezési konstrukciók vonatkozásában, amelyek határokon átnyúló elemet is tartalmaznak, tehát amelyek több tagállamot, vagy egy tagállamot és egy harmadik országot érintenek. A szabályozási javaslat szerint az adóhatóságok kicserélnék ezeket az információkat a külföldi partnerhatósággal.
A magyar kormány véleménye
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a javaslattal kapcsolatban elmondta: Magyarországnak alapvető érdeke az agresszív adótervezési struktúrák visszaszorítása, az adókikerülés és adókijátszás elleni küzdelem. Hazánk élen jár az EU-ban a feketegazdaság elleni harcban, az online pénztárgép és az elektronikus közúti áruforgalmi rendszer (EKÁER) modellként szolgál több uniós tagállamnak is, 2018 nyarán pedig az online számlázás lesz a következő lépés. Az eddigi intézkedések a tisztességes vállalkozások megsegítése mellett két év alatt 420 milliárd forintot hozott az államkasszának – mondta el Varga Mihály.
A tárcavezető hozzátette: a most bemutatott javaslat ezzel szemben egyáltalán nem biztosítja, hogy a bevezetésével járó költségek megtérülnének. A magyar kormány kockázatot lát abban is, hogy a túl tágan megfogalmazott jelentendő adatkör miatt a javaslat az Unióban működő vállalkozásoknak (köztük a hazaiaknak is) olyan adminisztrációs többletet jelent, amely szükségtelenül és aránytalanul terhelné az érintetteket. Magyarország nyitott az irányelvben foglalt kezdeményezés megvitatására, ugyanakkor még nem teljesen kiforrott a javaslat, így további egyeztetésekre lesz szükség – húzta alá Varga Mihály.
Rossz hitelek
A nemzetgazdasági miniszter elmondta: a szocialista kormányok legsúlyosabb örökségeként a lakossági devizahitelezés drámai mértéke Magyarország egyik legsúlyosabb gazdasági, pénzügyi, és társadalmi problémája volt. A 2010-ben hivatalba lépett kormány megalakulása óta sorra hozta a lakáshiteleseket segítő intézkedéseket, 2015-ben pedig a forintosítás és a banki elszámolás végrehajtása után végleg kivezette a lakossági devizaalapú hiteleket – tette hozzá.
Ezzel a háztartások hitelei mögötti árfolyamkockázat gyakorlatilag megszűnt, ugyanis ebben a kategóriában a devizahitelek aránya a 2010 végi 67 százalékról 1 százalék alá csökkent. Az árfolyammal együtt változó törlesztőrészletek helyett stabil, jól tervezhető havi adósságszolgálattal számolhattak a családok a forintosításnak köszönhetően, ami hozzájárult ahhoz is, hogy csökkenni tudott a nem teljesítő hitelek aránya. A bajba jutott hiteleseknek segített a Nemzeti Eszközkezelő felállítása is, a különböző intézkedéseknek és a növekvő gazdaságnak, foglalkoztatottságnak köszönhetően a magánszektor 90 napon túl késedelmes hiteleinek aránya a 2010 végi 10,5 százalékos értékről 2017 első negyedévére 7,7 százalékra csökkent – emelte ki a tárcavezető. A devizahitelek kivezetésével egy olyan örökölt, 1000 milliárd forintos problémát sikerült megoldanunk, amire nem volt korábban példa nemzetközi szinten sem.
A Pénzügyi Szolgáltatások Bizottság (FSC) keretein belül működő, nem-teljesítő hitelekkel foglalkozó alcsoport által javasolt lépések egy részét már a gyakorlatban alkalmaztuk – mondta Varga Mihály.
