Kivételesen szerencsés embernek mondhatja magát Mészáros Lőrinc.
Eddig a kormányzat az állami költségvetésben dedikáltan egy tételen, a turisztikai célelőirányzaton keresztül szólt bele az ágazat jövőjébe, és nem is nagyon sok pénzzel. Idén nem éri el a 6 milliárd forintot ez az összeg. Nem úgy jövőre, amikor is még egy külön tételt is kreálnak, a turisztikai mellé a turisztikai fejlesztési célelőirányzatot is, a kettőre együtt pedig a mostani summa bő hatszorosát, 37 milliárd forintot fordítja az állam – derül ki a most benyújtott 2018-as költségvetési törvényjavaslatot bogarászva (a hosszú dokumentum 67. számozott oldalán).
A dokumentum az ország általános fejlődésével indokolja a többletpénzt. Ezt írják:
A turizmus az egyik legjelentősebb húzóhatással rendelkező ágazat, amely elősegítheti az elmaradottabb térségek gazdasági felzárkózását, a természeti és a kulturális értékek megőrzését és hasznosítását, a lakosság életkörülményeinek javítását. Ezen túl a turizmus a vidékfejlesztés, a területi differenciálás, a térségi fejlettségbeli különbségek kiküszöbölésének eszköze is. A turizmus fejlesztésére fordított források pozitív gazdasági hatásai mutatókban mérhetők, profitot termelnek és az államháztartásnak bevételt jelentenek.
Külképviseletekben és propagandában erősítene a kormány
Tartalmaz más érdekességet is a jövő évi állami pénzköltési terv. Szijjártó Péter befolyása jelentősen nőhet. A külgazdasági és külügyi tárca alá tartozó külképviseleteken dolgozók száma nagyon megugorhat. Erre utalhat, hogy a külképviseletek személyi juttatásai (gyakorlatilag az alkalmazottak bére, béren kívüli juttatásai) közel megduplázódnak jövőre: az idén nem egészen 28 milliárdot szánt erre a kabinet, jövőre viszont 50 milliárd forintot is átlépi ez a tétel. Mindez pedig úgy áll elő, hogy nem lesz több külképviselet, konzulátus – legalábbis a dologi kiadások (ami az épületek fenntartását, az üzemeltetést és az anyagbeszerzést takarja) jócskán, 25-ről 15 milliárdra csökkennek is.
Jut bőven állami propagandára is. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációra és konzultációkkal kapcsolatos feladatokra az idén 15 milliárdot fordít. Eddig. Ugyanis a jövő évi költségvetési törvényjavaslattal egy napon beterjesztett idei költségvetési módosítás során ezt 5 milliárddal megfejelnék,
Jó év elé néz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is. Tavaly indították el az adóhatósági dolgozók életpályamodelljét és többlépcsős béremelését, jövőre pedig újabb 15 százalékos illetményemelésre számíthatnak a NAV-osok. (Ezzel három év alatt, ismerteti a dokumentum, átlagosan 50 százalékkal nő a bérük.) De ennél nagyobb mértékben ugrik meg az adóhatóság személyi juttatásaira fordított keret: 77-ről 99 milliárdra hízik ez a summa. A pontos magyarázattal adós a dokumentum. De ezzel még nincs vége a jó híreknek az adóhatósági dolgozók számára. Ha a negyedévre lebontott adóbeszedési tervet teljesítette a NAV, úgy negyedévente 4 milliárdot kioszthat Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Jövőre már negyedévenként 5 milliárd forint ütheti az adóhivatali munkatársak markát.
A Budapest-Belgrád-projekt takaréklángon?
Noha az egyik kormányzati kiemelt projektnél, a paksi atomerőműnél kezd felpörögni a költés, egy másiknál épp önmérsékletet tanúsít a kabinet. Bár Orbán Viktor miniszterelnök februárban még nagyon fontos beruházásként festette le a Budapest és Belgrád közötti, a kínaiakkal közös vasútépítési projektet, annak keresztülvitele körül egyre több a kérdőjel, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás alá vonta Magyarországot. Idén 10 milliárdot gondol költeni a kormány ezen vasútvonal magyarországi szakaszának felújítására, jövőre már csak 4 milliárdot.
