Kedden a költségvetés mellett a kormány a tavaszi adócsomagját is benyújtották a parlamentnek – azaz megvannak a 2018-ra tervezett változtatások, amelyek a Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint összességében 35 milliárd forintot hagynak a családoknál.
Azonban azt se felejtsük el, hogy összességében több adófizetést vár tőlünk a kormány, mint idén. Ez mint írtuk, a jövő évi költségvetési tervezetből derül ki: az adócsökkentések ellenére is súlyos százmilliárdokkal többet kell majd betennünk a nagy kalapba. De ha több jut az embereknek, az állam is gazdagodik, nem csak a polgárai.
Áfacsökkentés
27 százalékról 5 százalékra csökken a halhús áfája, és ahogy már tavaly ígérték, tovább csökken az internetszolgáltatások áfája is, a jelenlegi 18 százalék helyett szintén 5 százalékos lesz jövőre. Az NGM közleménye szerint a haláfa csökkentése 3,5 milliárd forintot hagyhat az embereknél, az internetáfa-csökkentés pedig 22 milliárd forintot.
Ezen kívül a már tavaly elfogadott adócsomagban foglaltak szerint szintén 18-ról 5 százalékra csökken az éttermi szolgáltatások áfája is.
Családi adókedvezmény
Ahogy azt 2015-ben elfogadták, a személyi jövedelemadó-törvény alapján a családi adókedvezmény idén is emelkedik a kétgyermekeseknél. A jelenlegi 15 ezer forint helyett maximum 17 500 forint lehet gyermekenként és havonta az adó- és járulékkedvezmény (vagyis csemeténként 116 670 forinttal csökkenthető az adó- illetve járulékalap).
Az adó-és járulékkedvezmény teljes érvényesítése minimálbér mellett is lehetséges, egykeresős családnál is – a bruttó 138 ezer forintos bér így nettó 91 770 forint helyett 126 770 forint lehet (+ 35 ezer forintot jelent).
Az egygyermekesek és három- vagy többgyermekesek kedvezménye viszont nem változik. Egy gyermekre marad a maximum havi 10 ezer forintos adó- és járulékkedvezmény, három, vagy több gyermekre pedig eltartottanként legfeljebb 33 ezer forintnyival lehet lefaragni az adót és a járulékokat.
Szochocsökkentés
A tavaly elfogadott harmadik adócsomag alapján tovább csökken a munkáltatók foglalkoztatással kapcsolatos közterhe, a szociális hozzájárulási adó (szocho), illetve az egészségügyi hozzájárulás (eho) is: a jelenlegi 22 százalékról 20 százalékra.
Jövőre ahogyan azt tavaly elhatározták, 8 százalékkal nő a minimálbér, 12 százalékkal a bérminimum. Az NGM pedig átlagban 8,8 százalékos bruttó bérnövekedésre számít. Nézzük meg a szochocsökkentés és a béremelés együttes hatását:
Mint látható, a dolgozók jelentősen többre számíthatnak nettóban jövőre. De hiába a szochocsökkentés, a béremelések következtében a munkáltatók fizetendője így is nő jövőre, nem is kevéssel.
- A szochocsökkentés miatt tovább nő a katázóknál az ellátási alap. A jelenlegi 50 ezer forintos tételes adó mellett 90 ezer forintos az ellátási alap (nyugdíj, egészségbiztosítás), ami jövőre 93 500 forintra emelkedik. Aki pedig magasabb, 75 ezer forintos adót fizet, az 2018-ban a mostani 150 ezer forint helyett 157 ezer forintra lesz biztosítva.
- Az ehocsökkentés hatására mérséklődhet a cafeterián belül a nem kedvezményes adózású egyes meghatározott juttatások közterhe, a jelenlegi 43,66 százalékról 41,3 százalékra. 100 ezer forintos bruttó juttatás esetén ez 2360 forintot jelenthet pluszban a dolgozóknak.
Katázó diákok
S ha már a katázókról volt szó: 2018-tól feleannyi közterhet fizet az a nappali tagozatos hallgató, aki tanulmányai mellett kisadózóként vállalkozik. Az érintett diákok ugyanis ún. főállásúnak nem minősülő kisadózónak számítanak majd. Ezért a jelenlegi 50 ezer forint helyett az alacsonyabb összegű (mellékállásúakra érvényes) havi 25 ezer forint tételes adót kell csak megfizetniük.
Jövedékiadó-kedvezmény
Ahogy már előre hallani lehetett róla, bővül a kisüzemi sörfőzdékre vonatkozó kedvezményezettek köre. 2017. július 1-jétől minden 200 ezer hektolitert meg nem haladó mennyiségű sört előállító vállalkozó alkalmazhatja az 50 százalékos jövedéki adókedvezményt. Jelenleg csak a 8 ezer hektolitert vagy annál kevesebbet előállító sörfőzdék élhetnek ezzel a lehetőséggel.
Ingatlanbérbeadás – könnyítések
A törvényjavaslat könnyít a hosszú- és rövid távú lakáskiadás adózásán is. Amennyiben a parlament megszavazza, a bérbeadók jövőre rendkívüli adminisztrációcsökkentéssel, jelentős pénzmegtakarítással számolhatnak. A két intézkedés az NGM számításai szerint majdnem hárommilliárd forintot hagyhat a lakáskiadóknál.
2018-tól a jelenlegi egy ingatlan helyett már három lakásig vagy üdülőig választható a legegyszerűbb és legnagyobb megtakarítást biztosító adózási mód, az ún. tételes átalányadó. A fizetendő adó szobánként mindössze évi 38 400 forint. A minisztérium szerint ezért senkinek sem éri meg eltitkolni a szálláshely-szolgáltatásból szerzett jövedelmét.
A hosszú távú ingatlan-bérbeadók is jobban járnak jövőre, ugyanis már senkinek nem kell ingatlan bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelme után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni. Így az ingatlan kiadásból származó jövedelem után mindössze a 15 százalékos szja-t kell megfizetnie minden érintettnek.
Lakhatási támogatás
2018-tól tovább nő a munkáltató által adómentesen nyújtható mobilitási célú lakhatási támogatás mértéke.
A foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százaléka helyett, annak 60 százaléka, a következő 24 hónapban a minimálbér 25 százaléka helyett 40 százaléka, a következő 12 hónapban pedig 15 helyett 20 százalék lehet a támogatás.
Fontos változás, hogy a módosítás hatálybalépését követően az adómentesség határozott idejű munkaszerződés esetén is alkalmazható, és most már rögzítik, hogy munkaerő-kölcsönzés esetén is igénybe vehető a kedvezmény.
Járulékemelés
Akiknek nincs biztosított jogviszonyuk, azoknak jövőre megint többet kell fizetniük. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2018. január 1-jétől a fogyasztói árindex tervezett növekedésével párhuzamosan havi 7110 forintról (napi összege 237 forintról) 7320 forintra (napi összege 244 forintra) nő.
Nem lesz egyszámjegyű szja
Ami nem változik a tervezet szerint: marad az egységes társasági adó (9 százalék) és a szja is egykulcsos (15 százalékos) 2018-ban.
