Felszállunk a metróra, mindenkin bús borongós fekete és szürke ruhák vannak. Nincs ízlése a magyaroknak? Depressziósak vagyunk? Szegények lennénk? Vagy csak egyszerűen tél van? Szentesi Réka divatszociológust kérdeztük a divatról, öltözködésről.
Mára sokkal inkább gazdasági fogalommá vált a divat, korábban inkább társadalmi érték volt. Ettől függetlenül a szimbólum funkciója megmaradt, illetve ez nem jelenti azt, hogy a kreativitástól, művészettől elvált volna. Fontos látni, hogy a gazdasági szféra állítja elő a divatcikket, ami a fogyasztás révén jelenik meg a társadalomban. A kultúra, a gazdaság helyzete nagyban meghatározza, hogy mennyiben tartjuk divatosnak az adott társadalmat, mennyiben pedig divat kerülőnek.
Az öltözködés az önkifejezés egy része. Ebből következik, hogy sokaknak – főként az idősebb generációnak -, akiknek nem volt lehetőségük, hogy ily módon is megnyilvánuljanak, ebben a formában nem olyan fontos az önkifejezés.
Fontos észrevennünk a szükségletek hierarchiájában az öltözködés nem szerepel az elsődleges feladatok között. Így, ha valakinek fundamentális anyagi problémái vannak, akkor hiába lenne lehetősége olcsón beszerzett, ám mégis trendi ruhadarabokkal feldobni a ruhatárát, nem biztos, hogy marad elég energiája, motivációja, hogy mindezt megtegye, mondta el Szentesi Réka, divatszociológus, a Mod’Art International Hungary oktatási igazgatója.
