Gazdaság

Még mindig túl sokféle adó van Magyarországon

A tavalyi évhez képest eggyel csökkent az adófajták száma Magyarországon, jelenleg 59 adónemből kell a kormányzatnak a költségvetés bevételeit megtermelni. A változás dinamizmusa ugyan nem, iránya viszont biztatónak tűnik – foglalta össze a lényeget a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje, Fehér Tamás.

Jut is, marad is

Tavaly óta megszűnt az alapvetően a kamattámogatott hitelekhez kapcsolódó „hitelintézeti járadék” és ugyancsak kivezették a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulását. Utóbbit az magyarázza, hogy azt az Európai Bizottság uniós jogba ütközőnek minősítette, a kormány pedig jobbnak látta teljesen megszüntetni. Ebben tehát nem várhatók további csörték Brüsszellel.

Nem úgy az újonnan bevezetett turizmusfejlesztési hozzájárulás esetében. Ez a már kihirdetett adónem jövő év január 1-jén lép majd hatályba, éppen azon a napon, amikor az idén még 18 százalékos áfamérték alá tartozó éttermi szolgáltatások áfamértéke 5 százalékra csökken. Az új adónem pont ugyanebből a szolgáltatáskörből származó (nettó) bevételre lesz fizetendő, 4 százalékos mértékkel. Ez az új adónem azonban több szempontból is sértheti az EU áfairányelvét, ezért ahhoz várhatóan az Európai Bizottságnak is lesz néhány megjegyzése.

A változatlanság gyönyörködtet?

A fenti, apróbb változásokon kívül az idei adószerkezet semmilyen lényegi eltérést nem mutat a tavalyihoz képest, és ezen a rekord alacsonnyá, 9 százalékossá vált társasági adómérték sem változtat. Továbbra is velünk élnek a szinte kimutathatatlan bevételt produkáló adónemek, így például a háztartási alkalmazottak után fizetendő adó, amely 2016-ban sem hozott 32 millió forintnál több bevételt az államkasszának.

Az adóbevételeink túlnyomó többségét továbbra is az áfa produkálja (2016-ben is az előző évivel szinte megegyező, kb. 3300 milliárd forint), ami a 27 százalékos rekordáfakulcs fényében nem is meglepő – amit a szociális hozzájárulási adó és a személyi jövedelemadó követ.

Előrelépés 2017-ben viszont a munkabért terhelő adók csökkenése: a szociális hozzájárulási adó 5 százalékos mérséklődése az iroda szerint remélhetőleg hozzá fog járulni a gazdaság kifehérítéséhez. Ennek ideje volt, mert Magyarország 2015-ben még mindig a 4. helyen állt az OECD országok közül a munkabért terhelő adómértékek tekintetében.

A szám is számít

Bizonyos szempontból feleslegesnek tűnhet azon lamentálni, vajon hány darab adónem van – jegyzik meg. Hiszen a tapasztalat azt mutatja, hogy sok adó mellett is működhet sikeresen egy ország (lásd Ausztrália vagy épp az USA példáját, amelyek adórendszere állítólag 125 illetve 97 adónemet számlál).

Áttekintve azonban a magyarországi adófajtákat, úgy tűnik, hogy ezek racionalizálása, egyes adók kivezetése nagyban hozzájárulhatna a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentéséhez és ezáltal a gazdaság fejlődéséhez; miközben az államháztartás szinte meg sem érezné elvesztésüket – hívják fel a figyelmet.

Mi számít adónak, és mi nem?

A magyarországi adófajták számának felméréséhez persze nem mindegy, hogy mit minősítünk adónak. A mindennapi tapasztalat, továbbá az adózási elmélet egyaránt egyértelműsítik, hogy nem minden, az állam irányában fennálló fizetési kötelezettség tekinthető adónak.

  • Egyrészt, vannak olyan befizetési kötelezettségek, amelyek közvetlenül meghatározott szolgáltatásokra vagy előnyökre jogosítanak – ezek nem adók. Így például egy eljárási díj nem minősülhet adónak, miként pl. az autópálya-használati díj sem.
  • Ugyanígy, a klasszikus társadalombiztosítási járulékok szintén nem adók, mert azok tipikusan maximáltak, vagyis mértékük elvben igazodik az értük kapott szolgáltatáshoz. Más kérdés, hogy ma Magyarországon a tb-járulékok már nem így működnek, így ezeket – egy kivételével – adónak tekintették.
  • Végül, a bírságok, pótdíjak és egyéb szankciók szintén nem minősülhetnek adónak, bármennyire is ilyen érzése van az egyszeri befizetőnek.
  • Másik oldalról ugyanakkor adónak tekintettek bizonyos olyan befizetéseket, amelyek ugyan nem közvetlenül az államnak fizetendők, de mégis államilag kikényszerített olyan befizetésről van szó, amely ellenszolgáltatásra nem jogosít. Ennek tipikus példája jelenleg a kötelező kamarai regisztrációs díj – jegyzik meg.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik