ezen belül a költségvetési szervek beruházásai szűkültek nagyobb mértékben – jelentette a KSH. A visszaesés az EU költségvetési ciklusainak váltásával van összefüggésben – fűzték hozzá. Bővebben: míg a bázisidőszakban a 2007–2013-as periódus projektjeinek záró munkálatai miatt kiemelkedő beruházási teljesítmény valósult meg, addig a tárgyidőszakban kifizetett, a 2014–2020-as ciklushoz tartozó, jelentős összértékű projektek többsége még nem realizálódott tárgyi eszköz beruházásokban.
A nemzetgazdasági ágak többségében csökkent a beruházások volumene, de az uniós források által kevésbé érintett területeken növekedés mutatkozott, így a feldolgozóiparban 7,0, a kereskedelem, gépjárműjavításban 10,0 százalékkal bővültek a beruházások éves szinten – emelték ki a statisztikusok.
2016 IV. negyedévében az előző negyedévhez képest a szezonálisan kiigazított volumenindexek szerint a beruházások 0,4%-kal növekedtek.
2016 IV. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:
- A gép- és berendezésberuházások volumene 18, az építéseké 30 százalékkal esett vissza.
- A beruházások közel hattizedét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében (elsősorban az állami tulajdonú vállalkozások mérséklődő forrásai következtében) 5,9, az egytizedet teljesítő költségvetési szerveknél 71 százalékkal elmaradt a beruházási teljesítmény volumene az egy évvel korábbitól.
- A nemzetgazdasági ágak többségében csökkent a beruházási aktivitás, a legnagyobb mértékben (87 százalékkal) – a korábbi negyedévekhez hasonlóan – a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, hulladékgazdálkodás ágban, aminek oka az EU-forrásból finanszírozott ivóvízjavító, szennyvíztisztító és hulladékkezelő fejlesztési projektek hiánya.
- Az uniós források felhasználásával megvalósított fejlesztések 2015. végi befejeződésével nagymértékben csökkentek a beruházások a humán egészségügyi és szociális ellátásban (86%), a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágban (56%), valamint az oktatásban (58%).
- A szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene 31 százalékkal visszaesett, amiben szerepet játszottak a városi tömegközlekedéssel és a vasúti szállítással kapcsolatos alacsonyabb fejlesztési források is.
- A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás területén a beruházások 24 százalékkal maradtak el a bázisidőszakitól, elsősorban az áramelosztó hálózatot érintő jelentős fejlesztések korábbi lezárulása következtében.
- Az építőiparban tevékenykedő gazdasági szervezetek beruházásai 15 százalékkal csökkentek. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat beruházási teljesítménye – elsősorban az egyéni gazdaságok kisebb aktivitásából fakadóan – 5,2 százalékkal csökkent.
- A beruházások általános visszaesése ellenére néhány nemzetgazdasági ágban bővültek a fejlesztések. Közülük a kereskedelem, gépjárműjavítás ágban – a kiskereskedelmi üzletek értékesítési volumenének hosszabb ideje tartó emelkedése mellett – a beruházási teljesítmény 14 százalékkal növekedett.
- A nemzetgazdasági beruházások háromtizedét realizáló feldolgozóipar fejlesztései – annak ellenére, hogy számos kiemelt nagyberuházás ért véget az előző időszakokban – 2,3 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Az alágak több mint felénél nőtt a beruházási aktivitás. Jelentősen bővült az új tárgyi eszközökbe történő invesztíció a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása, az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása, a fafeldolgozás és a gyógyszergyártás területén.
- Az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágban a beruházási volumen 3,5 százalékkal emelkedett, ami a lakásépítések és -felújítások nagymértékű növekedésének, valamint az üzleti (például iroda és raktár) ingatlanfejlesztések mérsékelt csökkenésének együttes eredménye.
2016-ban az előző évhez képest:
- A nemzetgazdasági beruházások volumenének 20 százalékos csökkenésén belül a gép- és berendezés-beruházások 6,6, az építési beruházások 32 százalékkal estek vissza.
- A beruházások mintegy hattizedét adó, legalább 50 főt foglalkoztatóvállalkozások körében 8,9, a költségvetési szervezeteknél 63 százalékkal zsugorodott a beruházási teljesítmény.
- Négy nemzetgazdasági ágban bővültek a beruházások, a legnagyobb mértékben (17%-kal) a – viszonylag kis részarányú – pénzügyi, biztosítási tevékenység területén, ahol új számítástechnikai eszközök beszerzései is növelték a teljesítményt.
- Növekedett a beruházási teljesítmény volumene az összérték egyharmadát realizáló feldolgozóiparban (7,0%), valamint a szintén jelentős súlyt képviselő kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban (10,0%).
- A művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ág beruházásainak bővülését (9,0%) a sporttal kapcsolatos fejlesztések – elsősorban a versenysporttal kapcsolatos nagyberuházások – eredményezték.
- Számottevően csökkentek a beruházások a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, hulladékgazdálkodás ágban (81%), a humán-egészségügyi és szociális ellátásban (75%), a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén (44%), valamint az oktatásban (40%).
- A nagy súlyú nemzetgazdasági ágak közül a szállítás, raktározás beruházási teljesítménye – elsősorban az uniós forrásból finanszírozott útépítések és útfelújítások mérséklődése miatt – ugyancsak visszaesett (42%-kal).
- Az év egészét tekintve csökkent a beruházási aktivitás a mezőgazdaság (7,5%), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (19%), valamint az építőipar (11%) nemzetgazdasági ágakban is.
