Gazdaság

Még csak most jön a feszültség a keveset kereső dolgozók miatt

Korábban a témában:

A novemberi bérmegállapodás 15 százalékos emelést írt elő a minimálbérnél és 25 százalékost a bérminimumnál. Emellett csökkentek a munkáltatói terhek (a szociális hozzájárulási adó 27-ről 22 százalékra), de összességében így is többe kerül a cégeknek a legalacsonyabb béren a foglalkoztatás. Ezt mutatja az alábbi ábra:


Nem véletlen, hogy már decemberben lehetett arról hallani, hogy beindulhat a vállalkozói “kreativitás”, például úgy, hogy a bérminimumos dolgozókat átminősítik minimálbéressé, hogy ne kelljen olyan sokat emelni a bérükön.

Arra voltunk kíváncsiak, hol, mennyire jellemző a trükközés. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) bérpolitikai szakértőjét kérdeztük, aki egyben a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. Sáling József hangsúlyozta, abban nincs változás, hogy kinek kell megadni a bérminimumot – ezt a gazdasági tárca rendelete szabályozza.

Nem számítottak ekkora emelésre

A MASzSz megvizsgálta, mi történt január óta – külön gyűjtötték a kereskedelmi és az ipari tapasztalatokat. A szakszervezet szerint az emelés egy kicsit későn jött – ezzel Sáling arra célzott, hogy már rég (nyáron) elfogadták a költségvetést, amiben még 5 százalékos béremelés szerepelt, és az adótörvényt, amiben nem szerepelt a szociális hozzájárulási adó, azaz a szocho csökkentése, amikor november végén megszületett a bérmegállapodás. Ezek alapján a cégek arra számítottak, hogy nem lesz jelentősebb minimálbér- és bérminimum-emelés.

Vannak szektorok, amelyekben az idei jelentős emelés zavart okozott, ilyen például a könnyűipar, ahol előre ki kell ajánlani az árakat.

A szakszervezet szerint bár vannak jó és rossz példák is, összességében úgy tapasztalták: tömegesen nem trükköztek a cégek, nem akarták kijátszani a béremelést.Sáling rögtön hozzátette, cégekről beszél, nem a mikrovállalkozásokról, nem az ő túlélésükről, mert az egy külön kör, egészen más tapasztalatokkal.

Leginkább a részmunkaidővel trükköznek, illetve azzal, hogy 100 százalékos teljesítményhez kötik a bérminimumot – utóbbi főként a könnyűiparra jellemző.

Inkább megadják a bérminimumot, hogy kapjanak embert

A cégeknél nagyjából 1,1 millió embert érint a béremelés, közülük 20-25 százalék a minimálbéres, a többiek a szakmunkás bérminimumban érdekeltek. A szakszervezet nem tapasztalt tömegesen olyat, hogy valakit bejelentenek minimálbérre, aztán mellé, zsebbe adnak még valamit a dolgozónak. De azért ez is előfordul néhány helyen. Az általános tapasztalat viszont az, hogy

a kereskedelemben még olyan szakmákban is megadták a bérminimumot, ahol az nem is kötelező, például a pénztárosoknál.Persze nem véletlenül: másként nem kapnak embert a pozícióra.

A cafeteriát sem szabták még át

Az sem igazolódott be, hogy a cafeteriát csökkentik a cégek. Átlagosan 100-120 ezer forint volt eddig a keret, és ehhez sem igen nyúltak. Egyes helyeken az Erzsébet-utalványt cserélték le készpénzre, de a legtöbb cégnél érintetlenül hagyták az összeget és annak összetételét is.

Budapest, 2016. december 12.
Vásárlás Ajándék Erzsébet-utalványokkal egy belvárosi élelmiszerüzletben 2016. december 9-én. Az utalványok kibocsátója a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány, felhasználhatók szinte korlátlanul műszaki cikk, lakberendezés, könyv, ruházat, vegyi áru, szépségápolás, papír-írószer, egészségmegőrzés, élelmiszer (kivéve fogyasztásra kész étel), szabadidős tevékenység vásárlására.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Fotó: MTI / Mohai Balázs

Ami változás a szakszervezetek tapasztalata szerint, hogy a cégek külön kezelik a béremelés szempontjából a fizikai és a szellemi dolgozókat (az utóbbiak nyilvánvalóan többet keresnek, mint a legkisebb bérűek).A szellemi dolgozóknál azt tartották szem előtt, hogy legalább 5 százalékos emelést kapjon mindenki, ami egyben azt is jelenti, hogy ennél több nemigen jellemző.Azért ötszázalékos volt az emelés, mert ennyivel csökkent a szociális hozzájárulási adó.

Van, ahol már 40 százalék a részmunkaidő aránya

Ugyanakkor azoknál a cégeknél, amelyek gyenge lábakon állnak, a magasabb bérköltség jó eséllyel problémákat fog okozni.

Náluk előfordult, hogy részmunkaidővel vagy teljesítménymutató beiktatásával próbáltak kibújni a teljes emelés alól, illetve az államhoz fordultak kompenzációért (eddig sikertelenül). Esetleg megszüntették a cafeteriát, vagy nem emelték meg a kilométerpénzt.Van olyan cég, ahol hivatalosan már 40 százalékos a részmunkaerő aránya, de a nagyobb cégeknél ez nem jellemző (hiszen továbbra is létszámhiány van). A szakszervezet egyébként arra számít, hogy a béremelés miatt lassul az egyébként igen nagy arányú fluktuáció, ami megtakarítást jelenthet a cégeknél.

This photo taken on February 21, 2017 shows a worker dismantling air-conditioners at a Panasonic recycling factory in Inashiki, Ibaraki prefecture. 
The factory, which is implementing the idea of resources recycling, collects and processes end-of-life home appliances with the latest recycling technologies to recover materials for reuse or repurposing. / AFP PHOTO / Kazuhiro NOGI
Illusztráció ( Fotó: AFP / Europress / Kazuhiro Nogi)

25 százalékot vártak, szinte semmit sem kaptak

Tudunk azonban olyan cégről is, ahol a tavaly kishíján bérminimumot kereső dolgozók idén már csak a minimálbért kapták meg. Vagyis alig emeltek a bérükön, miközben ők 25 százalékos gyarapodásra számítottak.

Ezért rákérdeztünk, mi a helyzet azokkal, akik tavaly a minimálbér és a bérminimum között kerestek. A helyzet az, hogy ők nem reklamálhatnak, ha nem kaptak se 15, se 25 százalékos béremelést. A megemelt minimálbér azonban nekik is mindenképpen jár. Sáling József szerint ezeknél a dolgozóknál azt érdemes megnézni, hogy biztosan nem jár-e nekik a bérminimum – ebben tud segíteni a szakszervezet, a munkaszerződés alapján.

161 ezer felett lassan elolvad a 25 százalék

Az igazi, az emberek 40-50 százalékát is érintő kérdés az volt, hogy mekkora béremelés lehet bruttó 161 ezer forint felett (nagyjából 300 ezer forintig). Végül a szakszervezetek abban maradtak, hogy ebben a kategóriában 32 ezer forint körüli emelést kérnek minden cégnél (azért ennyit, mert tavaly 129 ezer forint volt a bérminimum, most 161 ezer, a kettő különbsége 32 ezer forint).

Ez nem 25 százalékos emelés, amire sokan számítottak, hanem kevesebb, és minél közelebb van a bér a 300 ezer forinthoz, annál jobban elmarad az emelés a remélt 25 százaléktól. De mégiscsak érezhető, és nem megy szét nagyon a bértábla. Úgy tűnik, a javaslat nagyjából működik is, amit eredménynek tekint a MASzSz.

Probléma azoknál a cégeknél volt, ahol nincs minimálbéres, illetve bérminimumos dolgozó (ilyen például az Audi), ezeknél volt a legnehezebb megegyezni a béremelésről. A cégek keveset ajánlottak a szakszervezetek szerint (többnyire 5 százalékot), emiatt számos helyen még most sincs egyezség.

A közszférában pedig még mindig nincsenek általános érdemi béremelések, bértárgyalások, csak egy-egy szakmában (a közlekedési dolgozóknál és a postásoknál – durván 30 százalék három év alatt).

Pár hónapot mindenki kivár

Tavaly a munkaerő-piaci helyzet eléggé megváltozott, sokan elvándoroltak, rengetegen cserélgetik a munkahelyüket. Ezért aztán a cégek kénytelenek voltak egyes helyeken 10-15 százaléknál is nagyobb emelést adni. Idén viszont sok helyen azt játszották meg, hogy a tavaly meglévő pótlékok jelentős részét beépítették a bérbe.

Eddig azonban a cégek nem hoztak szigorú intézkedéseket, kivárnak, hogy sikerül-e a fogyasztás és a forgalom növekedésével kitermelni a béremelés költségét – mondta Sáling. Amire megvan az esély. A cégek többsége azt válaszolta, vár egy negyedévet, és újra megvizsgálja, kell-e intézkednie.

Azaz a második negyedévben döntik majd el, hozzányúlnak-e a munkaidőhöz, lesz-e boltbezárás, elbocsátás, csökkentik-e a munkaidőt (például a vasárnapi munka beszüntetésével), újabb pótlékokat szüntetnek meg, esetleg olcsó külföldi, mondjuk ukrán munkásokat vesznek fel. Szóval

az igazi feszültség még csak ezután várható.

Jövőre még nehezebb lehet

A szakszervezeteknek az a véleménye, hogy szükség van a Varga Mihály által is beígért sűrített munkaügyi ellenőrzésekre, főleg a kisvállalkozóknál. És azt is meg kellene vizsgálni, hol lehet szükség munkahelymegtartó intézkedésekre. Ezen kívül továbbra is azt szeretnék, hogy legyen újra többkulcsos személyi jövedelemadó.

A jövő évvel kapcsolatban úgy vélik, az lehet a legnagyobb gond, hogy már egyáltalán nem lesz olyan tartalékuk a cégeknek, amit a béremelésbe beforgathatnának. Ezek nagy részét ugyanis elnyelte az idei emelés. És ha nincs tartalék, akkor kérdés, hogy miből lesz fedezet a jövő évre már fixált kötelező (8, illetve 12 százalékos) minimálbér- és bárminimum-emelésre, nem is beszélve a többi bérkategóriáról, ahol szintén kell majd valamennyivel emelni – tette hozzá Sáling.

Ha trükköznek, perelni kell

Visszatérve a trükközésre, a szakszervezetnek is volt már olyan pere, amelyben az derült ki, hogy a munkáltató változtatott a besoroláson, így bérminimum helyett már csak minimálbért fizetett. Mint Sáling mondta, egy 2010-es rendelet az irányadó, de nem mindig egyértelmű a besorolás, ezért vannak viták. Főleg akkor, ha egy dolgozónak több munkaköre van, ilyenkor fordul elő leginkább az ügyeskedés.
A kisvállalkozóknál inkább jellemző, hogy bejelentik a dolgozót minimálbérre, és mellette zsebbe fizetnek, vagy hogy megadják ugyan az emelést, de mellé hallgatólagosan elvárják a túlórát fizetség nélkül, vagy a hétvégi munkát pótlék nélkül, és úgy, hogy nincs is benne a munkaszerződésben.Ezek a tendenciák még fokozódtak is, egyre jellemzőbb, hogy a létszámhiányt úgy oldják meg, hogy a kevesebb embernek többet kell dolgoznia – tudtuk meg.

A bérminimumhoz két feltételnek kell teljesülnie

Az NGM-től azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendelet alapján a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimumra jogosult.

 

A garantált bérminimum megfizetése két feltétel egyidejű megléte esetén kötelező. Az egyik, hogy a munkakör, amelyben a munkavállaló foglalkoztatva van, középfokú végzettséghez, középfokú szakképzettséghez legyen kötve, a másik feltétel, hogy a munkavállaló ténylegesen rendelkezzen a végzettséggel. A középfokú szakképzettség fogalmát és az egyes szakképesítések szintjét az OKJ rendelet 1. mellékletének jelmagyarázata határozza meg.

 

Mivel a garantált bérminimum megfizetésére vonatkozó kötelezettség egyik alapfeltétele, hogy a munkakör középfokú végzettséghez vagy középfokú szakképzettséghez legyen kötve, amennyiben az középfokú végzettséggel és anélkül is betölthető, a garantált bérminimum megfizetése a munkavállaló végzettségétől függetlenül nem kötelező – írta az NGM megkeresésünkre.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Hooded computer hacker hacking network. Male with black hoodie using computer for identity theft or other criminal online activity.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.