2016 decemberében az ipari kibocsátás 0,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – derült ki a KSH második becsléséből (ami megegyezett az elsővel). Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 1,9 százalékkal nőtt. 2016. decemberben az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 0,5 százalékkal emelkedett.
Az ipari export volumene 4,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari exportértékesítés 46 százalékát kitevő két alág közül a 30 százalékot képviselő járműgyártás kivitele 6,0 százalékkal csökkent. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export 16 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai azonban 4,0 százalékkal növekedtek.
Az ipar belföldi értékesítése 3,9 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparé 2,2 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest.
A feldolgozóipar tizenhárom alága közül csupán kettőben csökkent a termelés, a többi alágban 1,3 és 18,1% közötti mértékben növekedett a volumen az előző év azonos hónapjához képest.
- A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelés 24 százalékát adójárműgyártás kibocsátása 6,9 százalékkal esett vissza. A két meghatározó – az alág kibocsátásának együttesen 96 százalékát adó – alágazat közül a közúti gépjármű gyártása számottevően, 10,9 százalékkal, míg a közúti jármű alkatrészeinek gyártása kisebb mértékben, 1,9 százalékkal csökkent.
- A feldolgozóipari rangsorban második alág, a feldolgozóipari termelés több mint 12 százalékát képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 1,9 százalékkal emelkedett. Az alág tíz alágazatából ötben 0,4 és 32% közötti volumenbővülés, a többi ötben pedig 1,4 és 22% közötti csökkenés volt. A legjelentősebb (az alág termelésének 24%-át adó) alágazat, a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 1,4 százalékkal mérséklődött, azonban a legnagyobb mértékben, 32 százalékkal a takarmány gyártása haladta meg az egy évvel korábbit.
- A harmadik legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipari termelésből 12 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 3,4 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel azelőtt. Az iparág két legnagyobb alágazata közül a jelentősebb, a híradástechnikai berendezés gyártása 15,1, míg a kisebbik, az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 14,0 százalékkal emelkedett.
- Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 18,1 százalékkal, a közepes súlyt képviselő vegyi anyag, termék gyártása bővült, elsősorban a műanyagalapanyag-gyártásteljesítménye miatt.
- Számottevő volt a növekedés a másik két közepes súlyú alágban is: a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 9,5, a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 4,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
- Négyhavi visszaesés után 15,5 százalékkal bővült a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás volumene, leginkább az alág kivitelének nagymértékű felfutásának köszönhetően.
- Az év minden hónapjában emelkedett a termelés a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység alágban – decemberben 6,1 százalékkal – mind a hazai, mind a külpiaci eladások élénkülése eredményeként.
- Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 21 százalékkal a gép, gépi berendezésgyártása maradt el az egy évvel korábbitól az exportkereslet jelentős visszaesése miatt.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 2,1 százalékkal csökkent 2015 azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 2,8 százalékkal nőttek, míg az új exportrendelések 2,5 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány 3,2 százalékkal haladta meg a 2015. decemberit.
2016-ban az előző évhez képest
Ezen belül a három nemzetgazdasági ág közül az energiaipar kibocsátása stagnált, míg a bányászaté 19,7 százalékkal visszaesett 2015-hez viszonyítva.
- A feldolgozóipari termelés volumene 1,4 százalékkal nagyobb volt az előző évinél. A termelés szintje (folyó áron több mint 26 ezer milliárd forint) hét hónapban meghaladta az előző évit, a legnagyobb mértékben augusztusban (11,9%). A feldolgozóipar tizenhárom alága közül nyolcban bővült a termelés volumene. A három legnagyobb alág közül a legjelentősebb járműgyártás kibocsátása csak 0,3 százalékkal emelkedett (az év utolsó négy hónapjában már visszaesés volt), míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé nőtt a legjobban (9,3%-kal). Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártását mérsékeltebb növekedés (1,4%) jellemezte, mindkét értékesítési irányban volumenbővülés volt.
- Az ipari export 0,4 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. (2015-ben még 9,8 százalékos volumennövekedést mért a KSH.) A teljes ipari értékesítés 65, a feldolgozóipari értékesítés 75 százaléka ment exportra. A feldolgozóipari export 1,3 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva. Az exportértékesítés több mint felét a feldolgozóipar két alága adta. A feldolgozóipari export 37 százalékát képviselő járműgyártás exportvolumene 0,6 százalékkal nőtt. A második legnagyobb alág, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportértékesítése – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 8,6 százalékkal emelkedett (csak két hónapban csökkentek az alág külpiaci eladásai).
- Az ipar belföldi értékesítése 1,2 százalékkal csökkent, ezen belül viszont a feldolgozóiparé 1,7 százalékkal bővült. A belföldi értékesítés legnagyobb részét, 26 százalékát adó élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásának hazai eladásai 1,6 százalékkal nőttek. A feldolgozóipar hazai értékesítésének 12 százalékát képviselő (második legnagyobb) fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása belföldi eladásaiban folytatódott a növekedés: 8,4 százalékkal emelkedett a volumen.
- Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 1,2 százalékos mérséklődése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 2,6 százalékos létszámnövekedés mellett következett be.
- Magyarország területi egységei közül az ipari termelés három régióban, Nyugat-Dunántúlon (4,1%), Közép-Magyarországon (3,7%), valamint Észak-Alföldön (2,3%) visszaesett. A többi négy régióban 2,1 és 15,4% közötti volumennövekedést regisztráltak, a legnagyobb mértékűt a kis súlyú Dél-Dunántúlon.
Attól függ, honnan nézzük
Bár tavaly csak kis mértékben bővült a feldolgozóipari termelés, a tendenciát nézve látható, hogy jelentősen, 86 százalékkal nőtt az ágazatban jelentős súlyt képviselő járműgyártás és a gumiipar kibocsátása 2010 óta – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a friss ipari adatokat kommentálva az M1 aktuális csatornán kedden.
Marczinkó Zoltán hozzátette, hogy a textilipar, a faipar, a gépipar is bővült az utóbbi 6 évben, és az élelmiszeripar kibocsátása is 17,5 százalékkal nőtt.
A helyettes államtitkár a beruházásokról szólva elmondta, a harmadik negyedéves 15 százalékos növekedés jó előjel a jövőre nézve. Megemlítette a Mercedes kecskeméti “gigaberuházását” és azt, hogy a “hagyományosan magyar irányítású cégek”, a Hell, Mastergood és a Richter is növelik a beruházásokat, amelyek várhatóan 2017-ben hozzájárulnak az ipari kibocsátás növekedéséhez.
Kitért arra, hogy növeli a kiszámíthatóságot, segíti a cégek hosszú távú gazdálkodását a tavaly novemberben kötött 6 évre szóló bérmegállapodás is.
