2016 novemberében a bruttó átlagkereset – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 285 800 forint volt, 8,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – jelentette a KSH.
2016. január–novemberben pedig 260 800 forint volt a bruttó átlagkereset, 6,2 százalékkal több az előző év azonos időszakához viszonyítva. (Egyedül a közfoglalkoztatottak bruttója csökkent, 1 százalékkal, 78 900 forintra.)
A növekedésre a statisztikusok szerint a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetményemelése, az egészségügyi és a szociális területen dolgozók részére kifizetett emelt bérkiegészítés, illetve kiegészítő pótlék is hatással volt. Az év első tizenegy hónapjában a nettó keresetek emelkedése – a személyijövedelemadó-kulcs 1 százalékpontos csökkenése következtében – a bruttó bér átlagát meghaladó mértékű, 7,8 százalékos volt.
2016. novemberben nemzetgazdasági szinten
A tizenegyedik hónapban a bruttó átlagkereset 8,2 százalékkal nőtt, miközben a nettó átlagkereset a személyijövedelemadó-szabályok változása miatt 9,8 százalékkal lett magasabb az előző év azonos hónapjához képest.
Január–november
A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (514 100 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (153 300 forint).
A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 143 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 9500, illetve 9400 forint.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított –nettó kereset 173 500 forint volt. 2016-ban a családi adókedvezmény igénybevételének szabályai – elsősorban a kétgyermekes családok esetében – jelentősen módosultak, befolyásolva a nettó keresetek nagyságát és változását. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 180 600 forintra becsülhető.
- A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 274 400 forint, a munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,9% volt.
- A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 0,3 százalékos növekedése mellett a reálkereset 7,5 százalékkal emelkedett.
- A rendszeres bruttó (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek 0,1 százalékponttal kisebb ütemben nőttek, mint a bruttó átlagkeresetek.
- A munkajövedelem 6,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
Elemzők: még nagyobb lendületet vett a bérnövekedés üteme
Tovább gyorsult a bérek növekedésének üteme tavaly novemberben, idén pedig a minimálbér emelése és a munkaerőhiány miatt még dinamikusabb emelkedésre lehet számítani a KSH pénteken közzétett adatait kommentáló elemzők szerint.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kifejtette, a nettó bérek növekedési üteme komoly pozitív meglepetést okozott a novemberi adatok alapján, a nemzetgazdaság egészében átlagosan 9,8 százalékkal bővült a nettó kereset éves összevetésben. Ilyen mértékű béremelkedésre évek óta nem volt példa a magyar gazdaságban – hívta fel a figyelmet.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint nem meglepő, hogy a keresetek gyors tempóban emelkednek, mert a magyar munkaerőpiac kifejezetten feszessé vált és a rendelkezésre álló munkaerő alacsony szintre csökkent. A feszes munkaerőpiac, illetve a minimálbér és a szakmai bérminimum jelentős emelése együttesen támogatja, hogy a gyors bérnövekedési ütem fennmaradhasson és akár tovább gyorsulhasson 2017-ben – mutatott rá.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője közölte, várakozásaik szerint idén 10 százalékkal emelkedhetnek a bérek, ami a várt 2,3 százalékos infláció mellett 7,7 százalékos reálbér-növekedést eredményezhet. A következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje – hangsúlyozta.
