Vajon a megnövekvő adóterhek miatt a munkáltatók elengedik-e a jelenlegi kedvezményes adózású béren kívüli juttatásokat? Jövőre ugyanis a zömük már magasabb adózású egyes meghatározott juttatásnak számít, pl. az Erzsébet-utalvány is. Ugyanakkor bejön új kedvezményes adózású juttatásként a készpénz-cafeteria. Az alkalmazása logikus lehet, ha csak az adózási szempontokat nézzük.
És vajon mennyire kavar be az, amit a szakszervezetek tapasztaltak a bértárgyalások során, hogy a munkáltatók visszanyeshetik jövőre a cafeteria-juttatásokat, hogy költséget takarítsanak meg? A cafateria-szakértőtől azt is megkérdeztük, hogy mit kell tudni a készpénzcafeteria technikai részleteiről.
A főbb változások
Az adózás három lépcsőben kristályosodott ki. A végeredmény az, hogy az adóalap szorzója 1,19-ről 1,18-ra csökken, másrészt a 27 százalékos eho 22 százalékra mérséklődik. Így
Jövőre idetartozik felső limit nélkül az Erzsébet-utalvány, a munkahelyi étkeztetés, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás, a vállalati üdültetés, az iskolarendszerű képzés, az önkéntes nyugdíjpénztári és az egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás. És itt marad pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, szolgáltatás; az üzleti célú telefonszolgáltatás; a személybiztosítási díj; az üzleti- illetve a csekély összegű ajándék is.
Az adómentes juttatásoknál pedig annyi változás lesz, hogy enyhítik a lakáscélú támogatás feltételeit, és emelik a közlekedési költségtámogatást. Erről bővebben itt olvashat.
Még képlékeny a cafeteria a cégeknél
A CafeteriaTrend szakértője, Fata László azt mondja, még nem igazán kristályosodott ki a cégeknél, hogy jövőre hogyan fogják adni a cafeteriát. (A kutatás éppen most készül.) De sejtések azért már vannak. Saját ügyfélkörében nem jellemző, hogy elhagynának a juttatásokból a cégek – nagyon tudatos tervezés zajlik éppen. De ettől még nem zárná ki, hogy más cégeknél jellemző lehet (ilyen vagy olyan okból) a juttatások megkurtítása, ugyanúgy, ahogy a bővítés is előfordulhat.
Hogy a magasabb kereteknél mennyire maradnak meg a jövőre megdráguló juttatások? A szakértő sok helyen látja azt, hogy nyitva hagyják a lehetőséget a magasabb adóterhelésű egyéb meghatározott juttatásokra is, főleg pl. a nyugdíjpénztárra, ami hosszú távú megtakarítási forma.
Tényleg lecsíphetnek belőle?
A minimálbér-, és bérminimum-emeléssel kapcsolatos kérdésünkre a szakértő azt mondta: kétségtelen, hogy a kötelező legkisebb bért ki kell gazdálkodni. És ha ez nehezen megy, akkor járható út lehet a munkáltató részéről, ha megkurtítja a cafeteriát.
Azt azonban sem erősíteni, sem cáfolni nem tudta egyelőre, hogy a cégek a minimálbér- és bérminimum-emelés miatt beáldoznák a cafeteriát. Ügyfélkörében ez nem jellemző – tette hozzá.
Hogyan változik egy átlagos cafeteria nettóban?
Kis és nagy, magyar és külföldi cégekre (340 cégre) évi nettó 267 940 ezer forintos, bruttóban pedig 360 405 forintos cafeteria-juttatást mért átlagban idén januárban a CafeteriaTrend kutatása, és a legnépszerűbb a SZÉP-kártya, illetve az Erzsébet-utalvány volt.
A cafeteria összetételénél a C1 Cafeteria tavaszi kutatását vettük figyelembe, mely szerint (kerekítve) a SZÉP-kártya 40, az Erzsébet-utalvány 27, az egészségpénztár 8, a lakáscélú támogatás 6, a nyugdíjpénztár 5, az ajándékutalvány 4, a helyi közlekedés 4 százalékot képvisel a juttatások közül.
Nézzük meg, egy ilyen átlagos bruttó összegnél (a cégek 80 százaléka bruttóban adja a cafeteriát) mi változik jövőre az átsorolás, vagyis végső soron az adózás miatt.
Ha a tavalyi átlagos bruttó cafeteria-összeget vesszük a legnépszerűbb juttatások arányait is figyelembe véve, akkor az látszik, hogy nettóban a dolgozó 7200 forinttal jár rosszabbul jövőre. Viszont ha mondjuk az Erzsébet-utalványt készpénz-cafeteriára cserélik, akkor már csak 2500 forinttal lesz kevesebb a nettó juttatás éves szinten a(z adó)változások miatt.
Készpénzcafeteria
A szakértő két dologra hívná fel a figyelmet a jövő évi cafeteriával kapcsolatban.
- Azt ajánlja, hogy az adóváltozásokkal összefüggésben tudatosan strukturálják a cégek a rendszereiket. Mégpedig úgy, hogy a régebbi és az újabb se csak az adózást nézzék, hanem azt is, hogy a juttatások mennyire segítik-e a munkáltatói célok megvalósítását.
- Arra is felhívta a munkáltatók figyelmét, hogy amennyire csak lehet, különböztessék meg a maximum 100 ezer forintos készpénzjuttatást a fizetéstől, hogy a dolgozók fejében ne keveredjen a két dolog. Mert ha a dolgozó nem tudja elkülöníteni a fizetést a juttatástól, akkor abból reklamációk lehetnek. Hiszen a készpénz-cafeteria nem számít bele pl. sem a túlóra-, sem a pótlékalapba.
Szerinte célszerű lehet a fizetéstől elkülönítve utalni a készpénzcafeteriát. Azt is javasolják, hogy ez negyedévente történjen meg. Persze a kisebb keresetű dolgozóknál ez lehet, hogy nem járható út, mert nekik hiányozni fog a havi pluszpénz –ismerte el felvetésünkre.
A lehetőségekről bővebben a CafeteriTrend.hu-n lévő összefoglalóból kaphat képet, amit Fata László azért készített, mert rengeteg kérdést kaptak az új elemmel kapcsolatban.
Van azonban néhány dolog, amire ügyelni kell, például az arányosítás, a külön nyilvántartás és a könyvelés. Az arányosítás ugye azt jelenti, hogy csak annyi hónapra kaphatja meg a dolgozó a készpénz-cafeteriát, ahány hónapot ténylegesen a cégnél töltött. Ezzel akkor lehet probléma, ha előre fizetik a juttatást, és közben kilép a dolgozó. Ebben az esetben ugyanis le kell tőle vonni kilépéskor a le nem dolgozott időre kifizetett készpénz-cafeteriát.
