A magyar gazdaságot 500-700 milliárd forint pótlólagos kereslettel támogathatja meg a minap tető alá hozott bérmegállapodás (15 százalékos minimálbér és 25 százalékos bérminimum-emelés jövőre, aztán 8, ill. 12 százalékos emelés 2018-ban) a kormány szakértői szerint, akik a Figyelőt beavatták a több hónapos előkészítő munka részleteibe.
Elsősorban a kereskedelemben, vendéglátásban működő vállalkozásokról van szó. Ugyanakkor a költségvetési hatásokat szokás szerint konzervatív módon számolták ki, ennek tudható be, hogy a fogyasztási adóknál – áfa, jövedéki adó – keletkező többletet mindössze 50, illetve 75 milliárd forintra becsülik az elkövetkező két évben.
Az északi elszívás volt az utolsó csepp a pohárban
A kormány azután határozta el magát még az év első felében a gazdasági ösztönzők beindítására, hogy a régiós összevetésekből egyértelművé vált Magyarország lemaradása a foglalkoztatás több elemében. Így az alkalmazás költségében, illetve a képzett munkaerő felszívásában is jobb mutatókkal rendelkeztek a V4 országai, azaz rajtunk kívül Csehország, Lengyelország és Szlovákia.
Ma már a szlovákiai autógyárak szipkázzák el a jó magyar munkaerőt, míg korábban ez fordítva volt. Erre reagálnia kellett a magyar gazdaságpolitikának.
A cafeteria bánhatja
A megállapodásban részt vevő munkaadói szervezetek is megszólalnak a lapban. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára például kifejti, hogy sok helyen a cafeteria lehet az áldozata a béremeléseknek, mert a munkaadók az onnan felszabadított forrást fogják átkonvertálni bérré.
