2016. októberben a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 2,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 1,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 4,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 1,2 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. 2016. január–októberben a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 4,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.
Szeptemberben, még 5 százalék fölött nőtt az üzletek forgalma. 2016-ban az októberi volt a második leggyengébb növekedési adat. És azt olvasta, hogy eltűnőben a CBA és a Coop?
Az elemzőket meglepte
Az elemzőket negatív meglepetésként érte a kiskereskedelmi forgalom 2,6 százalékos szerény növekedése, amely elmarad a 4,3 százalékos piaci várakozásoktól és a 4,8 százalékos tíz havi átlagtól. Mivel a háztartások fogyasztása döntően meghatározza a gazdasági növekedés alakulását, óvatosabban tekintenek a negyedik negyedéves GDP-növekedés elébe.
A kiskereskedelmi forgalom 2013 júliusa óta 40 hónapja nőtt éves összehasonlításban, de január óta az októberi volt a legalacsonyabb növekedés.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a kiskereskedelmi forgalom dinamikája hosszú idő után okozott újra érdemi negatív meglepetést. Az előzetes adatokból az kiderül, hogy általánosságban csökkent a vásárlói kedv. Az üzemanyag kereskedelemben vélhetően az áremelkedés játszhatott meghatározó szerepet, míg a nem élelmiszer-kiskereskedelem tekintetében a tavalyi magas bázis.
Messzemenő következtetéseket persze nem érdemes levonni egy adatból – írta Virovácz – mindenesetre ez alátámasztja az ING jelenleg pesszimistának tűnő, 1,9 százalékos negyedik negyedéves GDP-előrejelzését, tette hozzá.
Oszlay András, a Takarékbank elemzője az MTI-nek megküldött írásos kommentárjában azt emelte ki, hogy a kiskereskedelmi értékesítés októberi 2,6 százalékos növekedése elmarad a 4,3 százalékos elemzői konszenzustól és a Takarékbank 4,6 százalékos prognózisától. Mindhárom fő termékkörben lassult a növekedés. A legerőteljesebben pedig az üzemanyag-értékesítés üteme fékeződött le, amiben előrehozott vásárlások is szerepet játszhattak. A jövedéki adó októberben bevezetett emelése miatt, aki tehette, szeptemberben többet tankolt az átlagosnál az októberi tankolások kárára. Ezt az átmeneti jelenséget leszámítva a lassulás kicsit tompítja a negyedik negyedévi háztartási fogyasztás növekedési ütemével kapcsolatos várakozásokat. Ugyanakkor
Jövőre pedig a jelentős bérkiáramlás várható, ami a kiskereskedelmi forgalom alakulásában is komoly mértékben látható lesz majd.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője kiemelte: mindhárom fő komponens növekedési üteme jelentősen lassult és az idei éves átlagos tempó alá esett. A leglátványosabb lassulást az üzemanyag-fogyasztás mutatta. Az Erste elemzőjének feltételezése szerint
Annak ellenére, hogy októberben megingott a kiskereskedelem bővülésének tempója, az Ersténél továbbra is arra számítanak, hogy a háztartások fogyasztása adja a GDP-növekedés gerincét az idei utolsó negyedévben és jövőre is.
NGM: a kiskereskedelmi forgalom a következő időszakban tovább bővül
A kiskereskedelmi forgalom a karácsonyi vásárlási időszakban, illetve a következő hónapokban és években is jelentősen emelkedik majd – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiemelt vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára hétfőn a KSH legfrissebb adatait kommentálva az M1 aktuális csatornán.
Marczinkó Zoltán elmondta: a következő években a kiskereskedelmi forgalomban tapasztalható növekedés annak a bérmegállapodásnak köszönhető, amit a kormány a szociális partnerekkel kötött. A megállapodás következtében elinduló bérkiáramlás jelentősen gyarapítja a háztartásoknál maradó jövedelem nagyságát, amelynek a jelentős részét a lakosság további fogyasztási kiadásokra, ezen belül is kiskereskedelmi forgalmi kiadásokra fordítja majd – fejtette ki.