Magyarország bruttó hazai terméke 2016 III. negyedévében 2,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva a KSH első becslése szerint.
A növekedéshez a legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások, valamint a mezőgazdaság járult hozzá. Az ipar teljesítménye stagnált, az építőipar pedig továbbra is mérsékelte a növekedést – jegyezték meg.
Kiigazítva
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az idei harmadik negyedévében az előző negyedévhez mérve 0,2 százalékkal bővült a bruttó hazai termék volumene.
Ugyancsak a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,4 százalékkal bővült a bruttó hazai termék volumene. A valós gazdasági folyamatokat ebben az évben (kivételesen) a kiegyensúlyozottnál jobban reprezentáló, kiegyensúlyozás előtti adatok szerint a III. negyedévben 1,8 százalékkal növekedett a bruttó hazai termék volumene.
A GKI ilyesmire számított
A magyar gazdaság az első félévben 1,7 százalékkal növekedett. A GKI augusztusban azt jelezte, hogy élénkülhet a növekedés, de azért nem fog lobogni a hajunk tőle. A gazdaságkutató éves szinten 2 százalékot prognosztizáltak, miközben a kormány 2,5, az MNB 2,8 százalékot becsült előzetesen.
Elemzők: nem meglepő a harmadik negyedévi GDP-adat, gyorsulhat a bővülés az év végén
A 2,0 százalékos harmadik negyedévi GDP-növekedés megfelelt az elemzői konszenzusnak – állapított meg Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a harmadik negyedévi előzetes GDP-adat közzététele után kedden.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-nek eljuttatott kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy az év utolsó negyedévében gyorsulhat a növekedés, egyrészt az ipar várhatóan javuló teljesítménye, másrészt a beruházások enyhülő visszaesése miatt, míg a fogyasztás tartósan húzhatja a gazdaságot.
Az egész évet tekintve azonban a GDP növekedése valószínűleg elmarad az eddigi várakozásoktól és éppen valamivel lesz csak 2 százalék felett, alapvetően a beruházások visszaesése miatt. A fogyasztás növekedést serkentő szerepe egyre erősödik, míg az exporttöbblet növekedési hozzájárulása az ipar teljesítményének alakulásával párhuzamosan alakul az elemzők szerint.
