Hozzáragasztjuk magunkat az orosz energiához, pedig ennek nem kéne így lennie

Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője interjút adott a Portfolionak.

Az interjú fontosabb megállapításai:

• Európában a jelenlegi alacsony áramárakat nagy részben a túlkapacitás okozza
• a megújulók térnyerése jó eséllyel folytatódhat
• a legnagyobb növekedési potenciál a napenergiában lesz
• további rezsicsökkentésre nincs tér
• a paksi bővítés tervezett megvalósítása pedig fontos kérdéseket vet fel.

Kaderják szerint az Oroszországtól való energiafüggőségünk korábban nagyon jelentős volt, most is nagyon jelentős, és a kormánynak köszönhetően várhatóan a jövőben is jelentős marad, holott ennek nem feltétlenül kellene így lennie.

2015-ben lejárt a hosszútávú orosz gázszerződés, megépült a szlovák-magyar összekötő vezeték, létezik az osztrák-magyar betáplálási pont, megépült a horvát-magyar és a román-magyar összekötés is, előállt az a helyzet, hogy az orosz beszerzés teljesen kiváltható lett volna más forrásokból.

Paksról azt mondta a szakember, hogy nincs arra nincs szükség, hogy a mai kapacitásnak a kétszerese működjön egy átmeneti időszakban, amíg Paks I. és Paks II. is termel. Vagyis előreláthatóan 8-10 évig több mint 4000 MW nukleáris kapacitás lenne a magyar villamosenergia rendszerben, ezt feleslegesnek, túlzásnak tartja.

Szerinte a bővítést úgy kellene megvalósítani, hogy az új blokkok fokozatos váltsák ki a régieket, ez a piaci halasztás pedig egyúttal lehetőséget adna arra is, hogy meglássuk, az egyéb technológiák fejlődése mennyire gyors.

Idővel az is kiderülhet, hogy a nukleáris kapacitások egyáltalán nem szükségesek a magyar villamosenergia termelés rendszerében. Az mindenesetre látszik, hogy az új paksi blokkok által termelt áram nem lesz olcsó.

Kaderják szerint a világban a legnagyobb növekedési potenciál a napenergiában lesz. A növekedés ugyanakkor nem biztos, hogy problémamentes lesz.